Felhő Ibolya: A helytartótanácsi levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 3. Budapest, 1961)

ELSŐ RÉSZ A magyar királyi helytartótanács (consilium regium locumtenentiale Hungaricum) iratai

került a helytartótanács közvetítésével. (A közép- és felsőfokú tanintézetek ügyeire vonatkozóan azonban nemcsak itt, hanem az „Acta fundationalia" állagban is vannak iratok.) Az első rész anyagának zöme a helytartótanács tanulmányi bizottságá­nak az 1776-i átszervezéstől 1783-ban történt megszüntetéséig kifejtett műkö­dése során jött létre. A tanulmányi bizottság jóval nagyobb önállósággal műkö­dött, mint a helytartótanács többi bizottsága. A hozzá címzett beadványokat közvetlenül vette át, s így ezeket a helytartótanács iktatóhivatala nem is iktatta. Néhány, 1781-bői fennmaradt fogalmazvány azt mutatja, hogy a bizottság ekkor önállóan is bocsátott ki kiadványokat, amelyeket a tollvivők fogalmaztak meg, a bizottság elnöke hagyott jóvá és írt alá, s amelyeket vagy a tollvivők, vagy a kiadóhivatali alkalmazottak másoltak le. A bizottság meg­lehetősen önálló működésével függött össze az is, hogy a tanügyi iratokat külön kezelték a helytartótanácsban.. Az első rész anyagát három sorozat alkotja, a „Protocolla domesticae commissionis studiorum", az „Acta commissionis studiorum" és az „Acta societatem abolitam Jesu atque rem educationis quoad universitatem et gym­nasia respicientia". A „Protocolla domesticae commissionis studiorum", a bizottság ülés­jegyzőkönyvei, hasábosán kivetve adják a tárgyalt irat helytartótanácsi ikta­tószámát — amennyiben az irat iktatásra került — a referens nevét, az ügy részletes tartalmi kivonatát és a bizottság döntését. Egy-egy év ülésjegyző­könyvei egy kötetben vannak, a köteten belül pedig a bizottsági ülések idő­rendjében. Az 1780. évi jegyzőkönyvkötethez külön füzetben név- és tárgy­mutató van, a többi kötethez azonban semmiféle segédlet nincs. Az „Acta comissionis studiorum'' című, 9 csomóbói álló sorozat túl­nyomórészt azokat az iratokat tartalmazza, amelyek közvetlenül a bizott­sághoz érkeztek, s így nem kaptak helytartótanácsi iktatószámot. (Akadnak azonban iktatott iratok is.) Az iratokra olykor rávezették a kézhezvétel (prae­sentatum) és a bizottság elé terjesztés (relatum) napját. Egy részüket betű­jellel (P—V) ellátott csoportokban, más részüket évek szerint helyezték el (illetve az 1781. évieket az éven belül hónapok szerint) s végül harmadik részük rendezetlenül maradt. Semmiféle segédkönyv nincs hozzájuk. Az „Acta societatem abolitam Jesu . . ." c. nagyterjedelmű sorozat a helytartótanácsi iktatáson átment iratokat foglalja magában. Ennek a soro­zatnak az iratai évek szerint tagolódnak, az iratoknak az éveken belüli elhelye­zése azonban az egyes években, illetve évkörökben más és más. Az 1773. évi iratok, amelyek Klobusiczky József előadónak No. 124. szám alá felvett, a jezsuita rend feloszlatásának végrehajtásával kapcsolatos iratai, a No. 124-en belül sorszámok (a sorszám azonos a későbbi positio-val) szerint következnek egymás után. Az 1774—75. évi iratok az éveken belül három-három tárgyi csoportra oszlanak (ezek: Fundationalia, Studiorum és Jesuitarum). Az iratok a tárgyi csoportokon belül az 1774. évben sorszámok (positio-k), az 1775 évben pedig numerusok (a numerus egyenlő a későbbi fons-szal), azokon belül pedig sor­számok (positio-k) szerint következnek egymás után. Az 1776—1777. évi iratok az éveken belül a jezsuita kollégiumok, rezi­denciák és missziók szerint tagolódnak, ezenkívül külön csoportban vannak

Next

/
Thumbnails
Contents