Felhő Ibolya: A helytartótanácsi levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 3. Budapest, 1961)

ELSŐ RÉSZ A magyar királyi helytartótanács (consilium regium locumtenentiale Hungaricum) iratai

1. Van-e a helységnek urbáriuma és mióta? 2. Ha nincs, milyen contractus vagy szokás szerint teljesítik szolgáltatásaikat? 3. Ahol nincs urbárium vagy contractus, milyen szokás szerint adtak a földesúrnak adományokat és ezeket mikor vezették.be? 4. Milyen haszonvételei és fogyatkozásai vannak^a helységeknek? 5. Mennyi és milyen szántóföldjük van? Egy hold hány pozsonyi köböl alá való és a réteken lehet-e sarjút kaszálni? 6. Hány napi robotot szolgáltak és hány marhával, továbbá a menést és jövést beszámították-e a robotidőbe? 7. Kilencedet adtak-e, mióta és miből, továbbá milyen adományokat kellett még adni a földesúrnak? 8. Hány puszta hely van? Mióta, miért, és kik használják? 9. Szabad menetelűek vagy örökös jobbágyok-e a község lakói? A sorozat egyéb általánosan meglevő iratait a rendezést megelőző összeírások adják, melyekben felsorolják a helység jobbágyait a telkestől egészen a hazátlan zsellérekig, feltüntetve telkeik nagyságát. A sorozat iratainak legjelentősebb részét az úrbérrendezés során elkészített urbáriumok alkotják, melyekben megállapítják azokat a terheket, melyeket a jobbágyok telkeik arányában fizetnek vagy teljesítenek a földesúrnak. Az urbáriumok kilenc pontban, helyesebben fejezetben szabályozzák a jobbágy-földesúr viszonyból fakadó kötelezettségeket. Az egyes fejezetek tartalma röviden a következő: Az első fejezet ,,a jobbágyházhelyek mivoltáról" szól és meghatározza, a földek minősége szerint osztályozva, a telkek nagyságát a hozzájuk tartozó rétekkel. A második fejezet a jobbágy haszonvételeit, italmérési, legeltetési, faizási és makkoltatási jogait, továbbá az irtványok kérdését tárgyalja. A harmadik fejezet a jobbágyok szolgáltatásait, elsősorban robotterheit veszi számba. Körülírja azokat a feltételeket, melyek betartása mellett köteles az egésztelkes jobbágy évi 52 napi igás robotot, vagy helyette 104 gyalognapszámot a földesúrnak teljesíteni. A továbbiakban a hosszúfuvar, fahordás és más kisebb szolgáltatások teljesítését szabályozzák. A negyedik fejezet a „jobbágy adózásairól" szól, melyeket a robotszolgáltatásokon kívül fizet a földesúrnak. Az ötödik fejezetben a kilenced és hegyvám fizetésének és behajtásának módját szabályozzák. A hatodik fejezet a „földesúr jussait és tulajdon jövedelmeit", az örökös nélkül meghalt, vagy szökött jobbágy vagyonának öröklését, a vadászat, halászat, madarászás és kocsmáitatás jogait szögezi le. A hetedik fejezetben azokat a különféle szokásban volt szolgáltatásokat sorolják fel, melyeket a rendezés után nem kell a jobbágyoknak fizetniük. A nyolcadik fejezetben a kötelezettségeiket elmulasztó jobbágyok büntetését szabályozzák. A kilencedik fejezet a községek közigazgatására, továbbá a sérelmet szenvedő jobbágy panasztevésének törvényes útjára vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza.