Felhő Ibolya: A helytartótanácsi levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 3. Budapest, 1961)

ELSŐ RÉSZ A magyar királyi helytartótanács (consilium regium locumtenentiale Hungaricum) iratai

használatra készült jegyzékei ... 1 kötet „Acclusa" (A. 2224/a.) A helytartótanács levéltárából 1854-ben a kassai és a nagyváradi helytartósági kerü- , létnek átadott úrbéri tabellák jegyzékei és betűrendes helyiségnévtár 1 csomó ,,Liber praenotationis departamenti urbarialis", szerelő- és kölcsönkönyv 1790—1808+1817— 14 kötet 1848+1856—1876 Amikor 1783-ban az ügyosztályi rendszert bevezették, az úrbéri ügyosztályt is felállították. Az úrbéri bizottságot azonban az ügyosztály felállítása ellenére sem oszlatták fel. A bizottság munkája most már az ügyosztályhoz alkalmazkodott. Az előadó tanácsosok az ügyeket előbb bizottságban tárgyalták meg és ennek döntése után terjesztette az ügyosztály a tanácsülés elé. A tanácsban azután vagy elfogadták a bizottság javaslatát, vagy módosították. Ennek a rendszernek a képe tárul elénk, ha az iratok alapján igyekszünk az ügyintézés menetét megállapítani. A bizottság üléseiről.készített jegyzőkönyveket, melyek a bizottság javaslatait is tartalmazzák, ott találjuk az egyes konkrét ügyek iratai között. A tanácsülési jegyzőkönyvekben pedig az ügy tárgyának összefoglalása után ott találjuk a bizottság javaslatát is. Amennyiben a tanács a bizottság előterjesztését elfogadta, akkor a jegyzőkönyvben a határozatnál egyszerűen csak utaltak a bizottság javaslatának az elfogadására. Az ügyintézésnek ez a rendszere aztán már fennmaradt egészen 1848-ig. Az irattári rendszernél még néhány évig fennmaradt a bizottság idejében kialakult számok és ezen belül megyék szerinti tagozódás és csak 1788-ban tértek át az iratoknak a többi ügyosztálynál már nagyrészt kezdettől fogva bevezetett kútfő-tétel rendszer szerint történő elhelyezésére és lajstromozására. Az úrbéri ügyosztály felállítása nem jelentett semmiféle hatáskörváltozást a bizottsághoz viszonyítva. Lényegében ugyanazt a feladatot látta el mindkettő, annak ellenére, hogy a munka zömét vagy súlyát idővel más és más feladatok alkották. A bizottság munkájának központjában az úrbérrendezés előkészítésével, majd 1767 óta magával a rendezéssel kapcsolatos feladatok állottak. A rendezési munkálatok irányítása a megyéken, de elsősorban a megyékhez kiküldött királyi biztosokon keresztül történt, akik közül számosan a helytartótanács tanácsosai voltak. A királyi biztosok számoltak be állandó jelentéseikben a rendezési munkálatokról és felterjesztették a megyei bizottság által elkészített összeírásokat és urbáriumokat. A munka során a vitás kérdések százai merültek föl, melyekben a bizottságnak kellett állást foglalnia, hogy ennek alapján a tanács végleges határozatát az uralkodó elé terjesszék. A rendezési munkálatok irányításán kívül a bizottságra várt az úriszékektől a megyei ítélőszékek elé került összes úrbéri pereknek a felülvizsgálata, melyeket a bizottság véleményével terjesztettek a tanácsülés döntésével az uralkodó elé. Ugyanakkor a jobbágyok is állandóan panaszokkal fordultak a helytartótanácshoz, melyek kivizsgálására a bizottság tette meg a szükséges intézkedéseket. 14* 211