Felhő Ibolya: A helytartótanácsi levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 3. Budapest, 1961)

ELSŐ RÉSZ A magyar királyi helytartótanács (consilium regium locumtenentiale Hungaricum) iratai

1769-től, az előadói ügyintézés kezdetétől azonban már csak a fontosabb ügyek kerültek a bizottság elé, míg végül 1777-ben már teljesen az előadói rendszer alapján történt az ügyintézés. Az 1783-ban felállított ügyosztály munkájának jelentős részét a cigányok összeírásának ellenőrzése alkotta. A törvényhatóságok által elkészített összeírásokat felülvizsgálták és hiányosságok esetén utasították az illetékes törvényhatóságot a mulasztások pótlására. Az összeírásokban családonként tüntették fel a következő adatokat: gyermekek száma, foglalkozása, járnak-e iskolába, hány cigánynak van háza, vagy csak kunyhója, telke, hány él iparból,muzsikálásból és koldulásból, hányan viselnek az ország lakosságához hasonló ruhát, hányan kereskednek lovakkal, hányan esznek döghúst és végül hogy hányan fizetnek hadiadót. A hiánytalanul elkészített törvényhatósági összeírásokból a számvevőség készítette el az évi országos összesítéseket, melyek alapján áttekinthető képet nyerhettek arról, milyen mértékben haladt előre a cigányok letelepítése. Ugyancsak az ügyosztály gondoskodott a cigányok kóborlását és külföldről való bejövetelét megakadályozó intézkedések hozataláról és azok végrehajtásáról. Ezenkívül igen gyakori volt a már letelepült cigányok, kézművesek vagy földművelők panasza a régi lakosok zaklatásai miatt. Ilyen esetekben az ügyosztály intézkedett a panaszok orvoslására. 1786-ban a cigányügyi osztály működését megszüntették és a cigányok szabályozásával kapcsolatos feladatokat különböző ügyosztályok vették át. A letelepült cigányok ügyeivel nagyrészt az úrbéri ügyosztály foglalkozott, az összeírások ellenőrzése először a „departamentum politicum comitatuum", majd pedig a „departamentum publico-politicum" hatáskörébe került. Az 1775-től kezdődően az ügyosztály anyagához sorolt iratok eredetileg az „Acta miscellanea" "fasciculus 5, numerus 36" jelzete alatt, illetve az „Acta secundum referentes" sorozatban voltak. Az áthelyezést nyilván ügyviteli szempontok indokolták. Ezek az iratok előadók (neveik abc-rendjében), ezen belül évek, numerusok és futó sorszámok szerint vannak elhelyezve, (pl.: „Balogh 1781. No. 7., 131."). Az ügyosztály felállítását megelőző időből származó iratokhoz 1775—1783-ig a „Manuale" című központi segédkönyvek használhatók. Az 1784. és 1785. évi iratok lajstromkönyvei és mutatói a „Regestrum" c. központi lajstromkönyv 108, illetve 128., rakszámú kötetében találhatók. Az 1780—1783 közötti időszakból cigányügyi iratok találhatók még az „Acta secundum referentes" című állagban Bacsák (1780—1782) és Mednyánszky U783) tanácsosok nevei alatt. 57. DEPARTAMENTUM NOBILITARE 1845-től: NEMESI OSZTÁLY 1783—1848 131 csomó, 130 kötet Tanácsülési jegyzőkönyvek : „Protocolla ..." 1783—1847 64 kötet