Felhő Ibolya: A helytartótanácsi levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 3. Budapest, 1961)

ELSŐ RÉSZ A magyar királyi helytartótanács (consilium regium locumtenentiale Hungaricum) iratai

Index seu inviatorium actorum idealium judaeorum mutató 1725—1794 1 füzet Irattári kezelőkönyvek: „Liber praenotationis .. ." . 1798—1871 4 kötet Ügyviteli segédkönyvek: „Collectio benignarum normalium resolutionum regiarum in negotio Judaeorum ab anno 1725 usque 1785 in obsequium b. mandati.. . süb 2. Maii 1785 et No. 13327 ad exc. consilium regium locumtenentiale Hungaricum interventi conditique eatenus per idem consilium sub 17. mensis, anni et numero iisdem decisi per dóminos secretarios et concipistas locumtenentiale facta", szabályrendeletek kivonatai 1725—1785 1 kötet „Collectio benignarum normalium resolutionum regiarum circa taxám toleratiae Judaeorum ab anno 1779 usque 1785 in obsequium ... (mint az előző kötetnél), szabályrendeletek kivonatai 1779—1785 2 kötet 1783-ban, midőn a helytartótanácsnál az ügyosztályi rendszert megszervezték, a zsidóügyek intézésére, melyekkel 1749-től a zsidó türelmi taksa kérdését intéző bizottság, 1764-től pedig a gazdasági bizottság foglalkozott, külön ügyosztályt, a „departamentum judaeorum"-ot állították fel. A zsidósági osztály munkája ebben az időbén szorosan összefüggött azokkal a rendelkezésekkel, melyeket II. József a magyarországi zsidóság helyzetének enyhítésére adott ki. Megakadályozta, hogy a városok" a zsidók letelepedését megtiltó statútumokat hozzanak. Megengedte a zsidóknak a földműveléssel való foglalkozást, bérletek tartását, az ipar és kereskedelem szabad űzését, a magasabb tudományok elsajátítását. József rendelkezéseinek a végrehajtásával kapcsolatban a feladatok egész széles sora hárult a zsidósági osztályra. Jelentéseket kért a törvényhatóságoktól arra vonatkozóan, hogy milyen, a zsidóságot érintő rendelkezések voltak gyakorlatban, továbbá a zsidók helyzetének szabályozására kiadott rendelkezések végrehajtásáról. A helytartótanács a törvényhatóságoktól kapott beszámolók alapján tett javaslatokat a kancellárián keresztül az uralkodónak további intézkedésekre. A törvényhatóságok jelentős része egyetértett ugyan II. Józsefnek a zsidók helyzetének enyhítésére kiadott intézkedéseivel, néhány esetben azonban igyekeztek a végrehajtásukat megakadályozni és már a rendeletek közhírré tételét is halogatták. Ha a helytartótanács ilyen esetekről értesült, azonnal utasította az illetékes törvényhatóságot a kihirdetés végrehajtására. Legtöbb ellentét a zsidók kereskedelme miatt támadt. Főként a szabad királyi városok polgárai igyekeztek a zsidókat az országos és hetivásárok látogatásától eltiltani, vagy a város falain belüli letelepedésüket megakadályozni. A helytartótanácshoz beérkező panaszokról az ügyosztály azonnal részletes tájékoztatást kért az illetékes törvényhatóságoktól. Sok viszály keletkezett a bérletek miatt is.