Felhő Ibolya: A helytartótanácsi levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 3. Budapest, 1961)
ELSŐ RÉSZ A magyar királyi helytartótanács (consilium regium locumtenentiale Hungaricum) iratai
kák szabályozásáról szóló IX. tc. végrehajtásával kapcsolatban felmerülő kérdésekről is az ügyosztály adott felvilágosítást a törvényhatóságoknak. A közigazgatási ügyosztály iratainak az irattári elhelyezése és lajstromozása a többi ügyosztályéhoz hasonlóan évek, kútfők és tételek szerint történt. Az 1783. november 24, vagyis az ügyosztályok működésének a kezdete óta tárgyalás alá került iratokat az 1784. éviekkel együtt tárolták. Az évi keretegységet ezenkívül még két esetben, az 1785. és 1788. évi iratoknál törték meg. 1785-ben a szeptember 7 után tanácsülési tárgyalás alá került iratokat az 1786. éviekkel együtt tárolták. Az 1788. évi iratok egy részét pedig az 1787. éviek közt helyezték el és lajstromozták. Hogy az 1788. évi egyes iratoknak ez az 1787. éviek közé történő sorolása milyen okok folytán történt, nem lehet megállapítani. Időbeli elhatárolás nem állapítható meg, mert 1788 januárban keletkezett iratok éppúgy találhatók az 1787. év alá sorolt iratok között, mint júniusi, vagy szeptemberi, stb. keltezésűek. A két év irataihoz közös mutatót készítettek, számsoruk azonban külön van. Az 1788. évi iratok számsora azonban jelzi, hogy az iratot melyik év iratai közt, milyen kútfő és tételszám alatt helyezték el. Az 1783/84. és 1785. évi iratok lajstroma a „Regestrum" c. központi lajstromkönyv 114., illetve 124. rakszámú köteteiben található. Az 1787/88. évi iratok lajstroma két kötetben van, de csak a második kötet feliratán jelezték, hogy a kötetben 1788. évi iratokat is lajstromoztak. A számsorokat 1786-tól kezdve a lajstromkönyvekkel egybekötve találjuk. Az ügyosztály szabályrendeleteihez a „departamentum fiduciarium" szabályrendeleteivel közös mutatót készítettek. A segédkönyvet, felirata szerint, 1770-től 1840-ig vezették, de már az 1760-as évekből is több bejegyzést tartalmaz. A mutatókönyv a fontosabb tárgyi címszavak kiemelésével, azok első betűjéig terjedő abc-rendben az iratok rövid tartalmát és irattári jelzetét adja. Számos olyan szabályrendeletet is bejegyeztek a mutatóba, amely más ügyosztály normáléi közt található. Az 1840-es évek után nincs a sorozathoz segédkönyv. Ezeket az iratodat darabszám kell átnézni. Az irattári rendszer egyebekben megegyezik a többi ügyosztályéval. Az osztály iratait az 1870- és 1880-as években két ízben is selejtezték. Az első selejtezés alkalmával kútfő-selejtezés történt, azaz egyes kútfőket teljes egészében kiselejteztek és az iratokat megsemmisítették. E selejtezés alkalmával a következő tárgyú kútfők iratai pusztultak el: a) 1784-től 1848-ig a szökött tolvajok és gonosztevők, csavargók és gyanús egyének köröztetésének az iratai, b) 1793-tól kezdődően a megszökött férjek és asszonyok, gyermekeiket elhagyó szülők ügyeit tartalmazó kútfők, c) és végül 1795-től kezdve a lopott vagy kóbor állatok köröztetésére vonatkozó kútfők iratai kerültek ki az osztály irataiból. A második selejtezés marsokkal nagyobb körültekintéssel,darabonkénti selejtezés formájában történt. Azoknak a kútfőknek az iratait, melyeket selejtezendőknek tartottak, darabszám nézték át. Erről a munkáról jegyzéket is készítettek. A selejtezés befejezéséről szóló jelentésből ugyanis arról értesülünk, hogy a kiválogatott iratokról „kétezer oldalas" jegyzéket állítottak össze.
