Felhő Ibolya: A helytartótanácsi levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 3. Budapest, 1961)

ELSŐ RÉSZ A magyar királyi helytartótanács (consilium regium locumtenentiale Hungaricum) iratai

könyveket vezet és kereskedési címét valamely váltótörvényszéknél, vagy az illetékes törvényhatóságnál „és pedig a szabad királyi városokban és oly mezővárosokban, melyek első bíróságú hatósági rendes tanáccsal el vannak látva, a városi tanácsnál — egyéb helyeken pedig a vármegyéknél bejegyezteti." A törvény 7. §-a úgy rendelkezett, hogy a közgyűlés vagy tanács, ha a folyamodó ellen semmi olyan kifogás nincsen, mely a bejegyeztetéstől elzárná, őt mint rendes kereskedőt bejegyzi, és erről neki rendes bizonyítványt ad. E bizonyítvány másolatát a törvényhatóságoknak „országszerte leendő kihirdetés" végett a helytartótanácshoz kellett felterjeszteni. Ezenkívül még az államkötvények kisorsolásáról és a kisorsolt kötvények kezeléséről kiadott bécsi rendeleteket is a közigazgatási osztály tette körlevelek útján közhírré. Elveszett kötelezvények, váltók vagy más oklevelek megsemmisítését is kihirdette, hogy ezzel a visszaéléseknek elejét vegye. Elrendelte az engedély nélkül árult sorsjegyek elkobzását és az árusítók kinyomozását. Ausztriának más országgal kötött szerződéseiről a kancellárián át értesítették a helytartótanácsot. Ha a szerződés közérdekű volt, akkor a közigazgatási osztály tudatta a törvényhatóságokkal. A napóleoni háborúk idején az uralkodónak a háború okairól szóló kiáltványait — előzőleg magyarra és a nemzetiségek nyelvére fordítva — az ügyosztály küldte szét a törvényhatóságoknak közhírré tétel végett. Itt tárgyalták a francia csapatok magyarországi megszállásáról a törvényhatóságok által a helytartótanácshoz felküldött jelentéseket. Gondoskodott azoknak a törvénytelen gyermekeknek a bécsi vagy brünni lelencházakban való elhelyezéséről, akiknek a kellő neveléséről a szülők nem tudtak gondoskodni. Megszervezte a gyermekeknek a lelencházakból magyarországi nevelésre történő kiadását. Intézkedett a lelencházi díjak behajtásáról. Szabályozta a törvénytelen gyermekek törvényesítését. A kincstár és a bányavárosok között felmerülő hatásköri ellentéteket a helytartótanács részéről a közigazgatási osztály vizsgálta meg. Üj bányák és természeti kincsek felfedezéséről a helytartótanácshoz beérkező jelentéseket az ügyosztálynak adták át. A felfedezésért járó jutalom kifizetéséről a magyar kamaránál intézkedett. Általában minden olyan bányászati kérdéssel, amelynél a közigazgatási szerveknek valamilyen közreműködésére volt szükség, a közigazgatási osztály foglalkozott. Az ügyosztály ellenőrizte a 16 szepesi város, a hajdú kerület, a nagykikindai kerület és az 1790. évi 7. tc. értelmében felállított tiszai, vagy tiszáninneni koronái kerület közigazgatását. A 16 szepesi város igazgatósága üléseinek és a hajdúkerület közgyűléseinek a jegyzőkönyveit az ügyosztályon vizsgálták felül. E két kerület közvetlenül levelezett a helytartótanáccsal, míg a kikindai és a tiszáninneni az illetékes törvényhatóságon keresztül. Felügyelt a rendezett, első bíróságú tanáccsal ellátott mezővárosok közigazgatására. Elrendelte a fenti kerületek és városok tisztviselői ellen beadott panaszok kivizsgálását. A magyar tengermellék és a fiumei kormányzóság közigazgatásának és a kormányzóság személyi ügyeinek ellenőrzése, továbbá az aradi vár karbantartása szintén az ügyosztály hatáskörébe tartozott. Foglalkozott Horvátország közigazgatásának a kérdésével. A horvát nemzeti mozgalommal kapcsolatban a magyarországi vármegyéknek az uralkodóhoz, vagy a