Felhő Ibolya: A helytartótanácsi levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 3. Budapest, 1961)

ELSŐ RÉSZ A magyar királyi helytartótanács (consilium regium locumtenentiale Hungaricum) iratai

47. DEPARTAMENTUM IN- ET EXCORPORATIONALE (Megyei területeknek a határőrvidékhez csatolását intéző osztály) 1787—1799 2 csomó, 1 kötet Tanácsülési jegyzőkönyvek : „Protocolla . . . " 1787—1799 1 csomó Iratok : „Acta..." . 1787—1799 1 csomó Irattári segédkönyv: „Regestrum et index", lajstrom és mutató. . 1787—1799 1 kötet II. József 1784. április l-re kitűzte bizonyos kulpamelléki területeknek a katonai igazgatás alatt álló határőrvidékhez csatolását. Az elcsatolás végrehajtására s az elcsatolással kapcsolatban felmerülő kérdések megoldására bizottságot állított fel a helytartótanácsban. A bizottság neve „commissio regia in merito excorporationis bonorum ad confinia militaria Banale et Carlostadiense applicandorum" volt; 1782-ben már működött. Tagjai között egy kamarai tanácsos is volt. A határőrvidékhez csatolandó területeken birtokos egyházi és világi földesuraktól elvették birtokaikat s helyettük Temes, Torontál és Krassó-Szörény megyékben adtak nekik azokkal egyenértékű birtokokat. Az elvett birtokok összeírását, megbecslését helyi albizottság végezte, amelyben a katonaságot, Zágráb megyét és a kamarát egy-egy kiküldött képviselte. Az elcsatolás ügyében létrejött iratok jelenleg különböző helyeken fekszenek. Ennek egyik oka, hogy a helytartótanácsban csak 1787-től 1799-ig működött külön elcsatolási ügyosztály (departamentum in-et excorporationale). Korábban a vármegyei ügyosztály (departamentum politicum comitatuum) intézte az elcsatolás ügyét, s így az ezzel kapcsolatos iratokat ennek az ügyosztálynak az iratai között találjuk, az 1784. évi 134. kútfőben. Másik oka az, hogy 1793-ban a helytartótanács irattára az elcsatolási ügyosztály addig létrejött iratainak jelentős részét átadta a magyar kamarának, amellyel a helytartótanács 1785 és 1790 között egyesítve volt. Tehát az 1787—1799. évi, az elcsatolási ügyosztály fennállása idején keletkezett iratok sincsenek itt teljes számban, hanem nagyobb részük a magyar kamara levéltárának „In-et excorporationalia" című állagában van. 1799-ben a helytartótanács elcsatolási ügyosztálya megszűnt, minthogy ekkorra már elintéződtek azok a kérdések, amelyeket az elcsatolás felvetett. Az elcsatolással kapcsolatos iratok tárgya: a birtokok összeírása, megbecslése, a birtokosok kártalanítása, katonaság és megyék közti viszályok, földesúr és község közti ellentétek, egyes, a megyei közigazgatás alá visszahelyezett községek dicalis összeírása, erdőhasználat ügyében keletkezett viták, hamuzsír-égetés, erdővédelem, a földfelmérők díjazása, az átcsatolás alá nem került területekről az átcsatolt területre áttelepülni szándékozó lakosok kérése az áttelepülés engedélyezéséért.