Felhő Ibolya: A helytartótanácsi levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 3. Budapest, 1961)
ELSŐ RÉSZ A magyar királyi helytartótanács (consilium regium locumtenentiale Hungaricum) iratai
pos. 3. ), részben a szövegek alatt, vagy mellett találjuk a kapcsolatos irat piros tintával beírt iktatószámát. (Az iratok elhelyezésekor azután az egy-egy konkrét ügyre vonatkozó iratokat rendszerint akkor is egymás mellé tették a kútfőn belül, ha tételszámaik nem következnek egymás után.) A lajstromkönyvekben — az 1810-es évektől kezdve már rendszeresen — ,,Norm." jelzéssel megjelölték azokat az iratokat, amelyeket a „Normalia" sorozatba helyeztek át. Minden lajstromkönyvhöz tárgy- és névmutató és számsor készült. A mutatók a címszavak első két betűjéig terjedő abc-rendben közlik az iratok tárgyát és jelzetét (vagyis a kútfő és a tétel számát). A számsorok tanácsülésenkint haladva tüntetik fel az iratok helytartótanácsi iktatószámát és jelzetét. Ezekből tehát azt tudjuk meg, hogy mely iktatószámú irat mely kútfőtételszámot kapott. A mutatók és számsorok egybe vannak kötve a lajstromokkal, csupán az első években nem kötötték a számsorokat á lajstromokhoz. (Több ügyosztálynál az első években még nincs is számsor.) A mutató a lajstrom után, a számsor a lajstrom előtt található minden kötetben. Az ügyosztályok „Normalia" sorozataihoz általában mutatók készültekAz ezekre vonatkozó tudnivalókat az egyes ügyosztályok ismertetésében találja meg az olvasó. Az ügyosztályok irataiban történő kutatás esetén először a lajstromot és a vele egybekötött mutatót kell használnia a kutatónak. (A lajstrom és a mutató kikérésekor a kutatónak azt kell megjelölnie, hogy mely ügyosztály mely évbeli vagy évekbeli lajstromát és mutatóját óhajtja.) Ha a megfelelő címszavakat megkeresi a mutatóban, megállapíthatja, hogy az őt érdeklő iratok melyik kútfőben, milyen tételszám alatt vannak besorolva. Az érintett kútfőket azután megkeresi a lajstromban s ott a megfelelő tételszámoknál általában eléggé bő kivonatot talál minden egyes iratról s egyúttal utalást talál arra vonatkozóan, nem csatolták-e a kérdéses iratokat más jelzet alá (pl. utóirathoz), vagy nem helyezték-e a ,,Normalia" sorozatba. A kútfőnél arra nézve is bejegyzést talál, hogy az érintett tárgykör vagy ügy az előző, ill. a következő évben melyik kútfőben található. Ily módon egyrészt áttekintést szerez az ügyosztály őt érdeklő iratairól, másrészt megtudja pontos jelzetüket, amelynek feltüntetésével ki lehet kérni őket. Az iratok kikéréséhez az ügyosztály nevét, az évet, a kútfő és a tétel számát kell megadni. (Azoknál az ügyosztályoknál, amelyeknek irattári rendszere eltér az általánostól, még: egyéb adatok is szükségesek; ezeket az illető ügyosztályok ismertetésében közöljük.) A ,,Normalia" sorozatba áttett iratoknál emellett még a ,,Norm." jelzést is oda kell írni. A számsorokat általában nem kell használnia a kutatónak. Azonban ha valamilyen forrásból csak az őt érdeklő irat évét és helytartótanácsi iktatószámát tudja a kutató, akkor a központi iktatókönyvben megnézheti, hogy az illető irat mely ügyosztályba került s az ügyosztály számsorából megállapíthatja a kútfő-tételszámot. Az irattári kezelőkönyvek a kutatás szempontjából érdektelenek. Az ügyviteli segédkönyveket viszont haszonnal forgathatja a kutató, ha valamely tágabb kérdésben alapos tájékozódást kíván szerezni a helytartótanács rnűködéséről.