Felhő Ibolya: A helytartótanácsi levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 3. Budapest, 1961)

ELSŐ RÉSZ A magyar királyi helytartótanács (consilium regium locumtenentiale Hungaricum) iratai

nyek szegényházba felvételének ügyét, nemességvizsgálati ügyeket és 1780— 1781-ben néhány lelkészpénztári ügyet. Mandich Antal püspök vette át Hlavácstól 1783-ban a házassági ügyeket (vegyes házasságok, külföldiek házasságkötése), ő foglalkozott az akatolikusok vallásgyakorlatával (templom- és iskolaépítés, gyűjtések, alapítványok, zsinatok, stólamegtagadás), az aposztaták ügyeivel, a II. József türelmi rendeletével kapcsolatos ügyekkel és a cenzúraügyekkel. Mednyánszky János báró foglalkozott a folyószabályozási, hajózási ügyekkel, a kereskedelmi ügyekkel (kül- és belkereskedelem, vásárpénz, kereskedők panaszai, engedélykérései), az iparügyekkel (kimutatások gyárakról, iparosokról, legényekről és tanoncokról, bérszabályozás) és nemességvizsgálati ügyekkel; 1783-ban ezeken kívül még a cigányok és a szerencsejátékok ügyével is. Okolicsányi Imre püspök intézte a lelkészpénztári ügyeket (kat. plébánosok segélyezése, templomépítés stb.), a kegyes alapítványi ügyeket (számadások, felvétel az alapítványi helyekre), szerzetesrendek ügyeit (vagyonkimutatás, felvétel, alamizsnagyűjtés), az akatolikusok vallásgyakorlatának ügyét (templomépítés, gyűjtés stb.) és a cenzúra-ügyeket (könyvvizsgálat, kötelespéldányok, könyvkereskedés ellenőrzése). Sauska Antal foglalkozott a perkivonatokkal, a rablajstromokkal, a közbiztonsági ügyekkel, néhány külkereskedelmi üggyel (pl. mézkereskedők vámpanaszai), a sóügyekkel és nemességvizsgálati ügyekkel, stb. Sidó Mihály intézte az új polgárok felvételével és a céhekbe felvétellel kapcsolatos ügyeket, valamint az ipar, kereskedés akadályozása miatt benyújtott panaszokat. Skerlecz Ferenc foglalkozott a szempci (később tallósi) javítóház ügyeivel, a pozsonyi zálogház ügyeivel, a helytartótanács kebelbéli ügyeivel (évi és havi jelentések, tisztviselők felvétele, kinevezése, fizetés, nyugdíj), az uralkodócsaláddal kapcsolatos ügyekkel (pl. II. József átutazása), rang- és címadományozással és nemességvizsgálati ügyekkel. Ezenkívül 1783-ban a katonáskodás alóli felmentések, valamint a külföldön tanuló protestánsok ügyével is foglalkozott. Skerlecz Miklós foglalkozott az egészségügyi kérdésekkel (járványok; orvosok, kirurgusok, gyógyszerészek és gyógyszertárak Összeírásai, gyógyszertárak ellenőrzése; temetők szabályozása), a folyószabályozás, hídjavítás, eperfaültetés, selyemtenyésztés kérdéseivel, a gyárakkal, a vásárügyekkel, a kereskedelemmel, kereskedők kérdéseivel, görög kereskedők hűségesküjének ügyével, nemességvizsgálati ügyekkel és elvétve városi ügyekkel. Széchen Sándor különböző magánpanaszokkal és kérésekkel foglalkozott. Szunyogh János gróf intézte a külföldön tanuló protestánsok ügyét. Zábráczky József püspök foglalkozott az akatolikusok vallásgyakorlatával, az aposztaták ügyeivel s a külföldiek házassági ügyeivel. Mindegyik előadó iratai numerusok és a numerusokon belül sorszámok szerint vannak rendezve. Ugyanis minden előadónál külön számot (numerust) adtak minden ügynek s az ügyben egymásután érkezett beadványokat és készült kiadványfogalmazatokat keltük rendjében sorszámokkal látták el. Az előadó nevét, az évet, az ügy számát (a numerust) és az ügyön belüli sorszámot barna ceruzával mindegyik iratra rávezették.