Felhő Ibolya: A helytartótanácsi levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 3. Budapest, 1961)

ELSŐ RÉSZ A magyar királyi helytartótanács (consilium regium locumtenentiale Hungaricum) iratai

40. ACTA RELIGIONARIA (Vallásügyi iratok) 1724-1783 191 csomó, 5 kötet Iratok: „Ladula A—R" 1724—1779 128 csom6 , . 1 kötet „Fasciculus 1—30" . 1731—1779 53 csomó „Idealia No. 1—38" 1725—1783 4 csomó „Irregestrata" 1725—1777 4 csomó „Miscellanea" 1755—1768 2 csomó Irattári segédkönyvek: „Index generális actorum religionis", a „Lad. A—R" mutatója 1724—1779 1 kötet „Index actorum religionis annorum antiquiorum", a „Fasc. 1—30" mutatója . . 1731—1779 1 kötet „Idealia religionaria", az „Idealia No. 1 — 38" mutatója 1725—1783 1 kötet Ügyviteli segédkönyv: „Series mandatorum in negotio religionis ab erectione exc. consilii locumtenentialis Hungarici interventorum," másolatkönyv . . 1724—1734 1 kötet Ebben az állagban az ágostai evangélikusok, reformátusok, anabaptisták és görögkeletiek (egykorú közös elnevezéssel akatolikusok) vallásgyakorlatával s a katolikus vallásnak és a katolikus egyház jogainak védelmével kapcsolatos iratokat találunk. Ezekkel az ügyekkel a tanácsülésen való tárgyalásuk előtt a helytartótanács vallásügyi bizottsága (commissio in negotio religionis ordináta) foglalkozott, amely már a helytartótanács működésének kezdetén megalakult s egészen 1783-ig működött. A vallásügyi bizottság nyolc (illetve 1769-től hét) tanácsosból és egy titkárból állott. A bizottság elnöke a bizottság főpapi tagjai közül került ki. A bizottságnak működésében — mint ez a bizottság 1737-i jelentéséből (0. L. Htt. lvt. Acta miscellanea, Fasc. 49. No. 250.) és 1754-ben kapott utasításából (0. L. Htt. lvt. Kézikönyvtár No. 5.) kitűnik — elsősorban III. Károly 1731. március 21-én kiadott rendeletét (a Carolina resulutio-t) kellett szem előtt tartania. III. Károly rendelete, kihasználva a királyi hatalom és a katolikus egyház megerősödését, hosszú időre korlátok közé szorította a protestánsok vallásszabadságát, amelynek ügye a 17. század függetlenségi harcaiban s Rákóczi szabadságharcában összefonódott a Habsburg-elnyomás- elleni küzdelemmel. A nyilvános vallásgyakorlatot (templom, istentisztelet, lelkész) csak az 1681-i országgyűlésen megállapított ún. artikuláris helyeken engedélyezte számukra, a nem artikuláris helyeken csupán a magánvallásgyakorlatot engedte meg s ilyen helyeken az akatolikusokat is a katolikus plébános alá rendelte, akinek stólát is tartoztak fizetni az akatolikusok. A kato-