Felhő Ibolya: A helytartótanácsi levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 3. Budapest, 1961)

ELSŐ RÉSZ A magyar királyi helytartótanács (consilium regium locumtenentiale Hungaricum) iratai

felügyelet a katolikus egyházi iskolák felett (vagyis csaknem az egész iskola­ügy felett, hiszen az iskolák zöme katolikus iskola volt.). Nem elégedett meg az uralkodó azzal, hogy a helytartótanács útján áttekintést szerzett valamennyi szeminárium, konviktus eredetéről, állapotáról, felülvizsgáltatta a kezelők számadásait, ellenőriztette az alapítványi tőkék kihelyezését; ezen túlmenően is foglalkozott az alapítványokkal, iskolákkal: irányította az alapítványi helyek betöltését, figyelemmel kísérte az alapítványi intézményekben nevelt ifjak előmenetelét, a lelkészpénztárból segélyeket utalványozott az alapít­ványok számára (pl. épületjavításra), jelentéseket kéretett be a püspököktől és tanítórendektől a különböző fokú iskolákról, hogy megtudja, milyen a tanulmányi rend, kik a tanárok, milyen tárgyakat tanítanak, a törvényható­ságoktól évi jelentéseket kívánt a katolikus és akatolikus iskolamesterek szá­máról, tanulóik számáról, a tananyagról, a tanítási módszerről, az iskola­mesterek ellátásáról, az iskola körüli hibákról, összeiratta a kamarai birtoko­kon és a betöltetlen püspökségek birtokain levő elemi iskolákat, törődött új iskolák alapításával, iskolamesterek alkalmazásával, az egyetemi képzés reformjával, a tanárok fizetésének rendezésével. Az iskolaügy állami ellen­őrzése különösen a jezsuita-rend feloszlatásával (1773) vett nagy lendületet. 1776-ban a helytartótanácsban külön tanulmányi bizottság (commissio studi­orum, commissio litteraria) alakult a tanulmányügy intézésére. (L. a „Depar­tamentum litterario-politicum" ismertetését.) Nemcsak az iskola-alapít­ványokra terjedt ki az állami felügyelet, hanem az egyéb alapítványokra: szegényházakra, kórházakra, pl. az irgalmasok kórházaira), oltáralapítvá­nyokra stb. is. Üj alapítványt természetesen királyi engedéllyel lehetett csak tenni. Ebben az állagban találjuk a püspököknek, rendfőnököknek, törvény­hatóságoknak a szemináriumokról, konviktusokról, iskolákról, árvaházakról, szegényházakról, kórházakról beküldött jelentéseivel, a felterjesztett szám­adásokkal, az alapítványok számára kiutalt segélyekkel, az alapítványi helyek betöltésével, az új alapítványok tételével (pl. Angolkisasszonyok betelepí­tése) kapcsolatos iratokat. Ezeken kívül még egyéb tárgyakra: szerzetesren­dek ügyeire (összeírásuk, szabályozásuk, kolostorok egészségtelen börtönei­nek megszüntetése, szerzetesek ruházata, kolduló szerzetesek alamizsnagyűj­tésének engedélyezése), apátságok és prépostságok jövedelmeinek összeírására, javaik kezelésére, zarándoklás szabályozására, árvaszámadásokra stb. vonat­kozó iratok is vannak itt. Minthogy az alapítványi ügyek szoros összefüggés­ben voltak a lelkészpénztári bizottság és a tanulmányügyi bizottság által intézett ügyekkel, az állagban a kegyes alapítványi bizottságon kívül e két bizottság működésével kapcsolatos iratokat is találhatunk, mint pl. a lelkész­pénztár pénztárosainak számadásait, a helytartótanácsnak a léikészpénztári bizottsághoz intézett rendeleteit, a tanulmányügyi bizottság jegyzőkönyveit. Az iskolaügyekre vonatkozó iratok javarésze azonban nem itt van, hanem a „Dep. scholarum nationalium" (elemi iskolák) és a „Dep. litterario -politicum" (közép- és felsőfokú iskolák) állagban. Az állag iratainak zöme a „Ladula A—E" sorozatban van elhelyezve, ladulák, a ladulákon belül fasciculusok szerint s a fasciculusokon belül év­rendben. A ladulák szerinti tagolásban nem érvényesült elvi szempont. Egy­egy fasciculusba egy-egy ügy, vagy több hasonló tárgyú ügy iratait tették.

Next

/
Thumbnails
Contents