Felhő Ibolya: A helytartótanácsi levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 3. Budapest, 1961)

ELSŐ RÉSZ A magyar királyi helytartótanács (consilium regium locumtenentiale Hungaricum) iratai

felügyelet a katolikus egyházi iskolák felett (vagyis csaknem az egész iskolaügy felett, hiszen az iskolák zöme katolikus iskola volt.). Nem elégedett meg az uralkodó azzal, hogy a helytartótanács útján áttekintést szerzett valamennyi szeminárium, konviktus eredetéről, állapotáról, felülvizsgáltatta a kezelők számadásait, ellenőriztette az alapítványi tőkék kihelyezését; ezen túlmenően is foglalkozott az alapítványokkal, iskolákkal: irányította az alapítványi helyek betöltését, figyelemmel kísérte az alapítványi intézményekben nevelt ifjak előmenetelét, a lelkészpénztárból segélyeket utalványozott az alapítványok számára (pl. épületjavításra), jelentéseket kéretett be a püspököktől és tanítórendektől a különböző fokú iskolákról, hogy megtudja, milyen a tanulmányi rend, kik a tanárok, milyen tárgyakat tanítanak, a törvényhatóságoktól évi jelentéseket kívánt a katolikus és akatolikus iskolamesterek számáról, tanulóik számáról, a tananyagról, a tanítási módszerről, az iskolamesterek ellátásáról, az iskola körüli hibákról, összeiratta a kamarai birtokokon és a betöltetlen püspökségek birtokain levő elemi iskolákat, törődött új iskolák alapításával, iskolamesterek alkalmazásával, az egyetemi képzés reformjával, a tanárok fizetésének rendezésével. Az iskolaügy állami ellenőrzése különösen a jezsuita-rend feloszlatásával (1773) vett nagy lendületet. 1776-ban a helytartótanácsban külön tanulmányi bizottság (commissio studiorum, commissio litteraria) alakult a tanulmányügy intézésére. (L. a „Departamentum litterario-politicum" ismertetését.) Nemcsak az iskola-alapítványokra terjedt ki az állami felügyelet, hanem az egyéb alapítványokra: szegényházakra, kórházakra, pl. az irgalmasok kórházaira), oltáralapítványokra stb. is. Üj alapítványt természetesen királyi engedéllyel lehetett csak tenni. Ebben az állagban találjuk a püspököknek, rendfőnököknek, törvényhatóságoknak a szemináriumokról, konviktusokról, iskolákról, árvaházakról, szegényházakról, kórházakról beküldött jelentéseivel, a felterjesztett számadásokkal, az alapítványok számára kiutalt segélyekkel, az alapítványi helyek betöltésével, az új alapítványok tételével (pl. Angolkisasszonyok betelepítése) kapcsolatos iratokat. Ezeken kívül még egyéb tárgyakra: szerzetesrendek ügyeire (összeírásuk, szabályozásuk, kolostorok egészségtelen börtöneinek megszüntetése, szerzetesek ruházata, kolduló szerzetesek alamizsnagyűjtésének engedélyezése), apátságok és prépostságok jövedelmeinek összeírására, javaik kezelésére, zarándoklás szabályozására, árvaszámadásokra stb. vonatkozó iratok is vannak itt. Minthogy az alapítványi ügyek szoros összefüggésben voltak a lelkészpénztári bizottság és a tanulmányügyi bizottság által intézett ügyekkel, az állagban a kegyes alapítványi bizottságon kívül e két bizottság működésével kapcsolatos iratokat is találhatunk, mint pl. a lelkészpénztár pénztárosainak számadásait, a helytartótanácsnak a léikészpénztári bizottsághoz intézett rendeleteit, a tanulmányügyi bizottság jegyzőkönyveit. Az iskolaügyekre vonatkozó iratok javarésze azonban nem itt van, hanem a „Dep. scholarum nationalium" (elemi iskolák) és a „Dep. litterario -politicum" (közép- és felsőfokú iskolák) állagban. Az állag iratainak zöme a „Ladula A—E" sorozatban van elhelyezve, ladulák, a ladulákon belül fasciculusok szerint s a fasciculusokon belül évrendben. A ladulák szerinti tagolásban nem érvényesült elvi szempont. Egyegy fasciculusba egy-egy ügy, vagy több hasonló tárgyú ügy iratait tették.