Felhő Ibolya: A helytartótanácsi levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 3. Budapest, 1961)
ELSŐ RÉSZ A magyar királyi helytartótanács (consilium regium locumtenentiale Hungaricum) iratai
bályozták a temetők tartásának és a temetkezéseknek a kérdését. 1777-ben újabb határozatot adtak ki és az előre elkészített táblázatok alapján jelentéseket kértek a kripták és temetők állapotáról. A törvényhatóságok azonban csak itt-ott hajtották végre a rendeletet, és 1779-ben a helytartótanácsnak újból utasítani kellett a vármegyéket a jelentések felküldésére. A helytartótanács figyelme még a természeti jelenségek megfigyelésére is kiterjedt. 1768-ban hagyták meg először, hogy a törvényhatóságok a földrengésekről és általában minden természeti tüneményről jelentést küldjenek a helytartótanácsnak. Az „Acta sanitatis" sorozat irataiban mindazokra a tárgykörökre, melyeket felsoroltunk, bőséges anyag található. Nemcsak az ország közegészségügyi viszonyainak és szervezetének, hanem az orvostudomány fejlődésének is jelentős forrásai. Az egészségügyi bizottság felállítása előtti időből viszonylag kevés irat van a sorozatban. Az iratokat egy-egy nagyobb tárgyi csoportnak megfelelő „ladulák" szerint csoportosították. így hozták létre öt nagyobb tárgykörnek megfelelően a „Ladula A—E" sorozatot. Az egyes ladulákon belül pedig sorszámozott fasciculusok szerint csoportosították az iratokat. Az egyes fasciculusokban általában egy-egy egyedi ügy iratait találjuk. Ezt a rendszert azonban nem alkalmazták következetesen. Néha ugyanis az egyes fasciculusokon belül még további, úgynevezett numerus-tagolódást is hoztak létre. Ez esetben a fasciculus jelzet alatt egy kisebb tárgykör, a numerusokban egyedi jellegű ügyek iratai találhatók. A ladula sorozatból később egyes iratokat kiemeltek és ezekből a „No. 1—97" sorozatot hozták létre. A lajstromkönyvben feltüntették a kiemelést és az iratok „No. 1—97" sorozatbeli jelzetét is. A „Cumuli" sorozatban a temetők és kripták szabályozására vonatkozó iratok, — a „Ladula B. Fasc. 31. No. 6." jelzet alól kiemelve — továbbá az 1764-től 1774-ig tartó marhavész iratai (kimutatások elpusztult állatokról) — a „Ladula C. Fasc. 7." jelzet alól áthelyezve — találhatók. A különálló kezelésre az utóbbi esetben szintén utalnak a lajstromkönyvben. Az „Idealia" sorozatba az elvi jelentőségű határozatokat és szabályrendeleteket helyezték és minden kisebb tárgykörnek egy numerus-jelzetet adtak. A „Regestranda" sorozatban az 1738-ban kitört pestis leküzdéséről szóló törvényhatósági jelentések (1739—1744), valamint a kiküldött királyi biztosok (Balassa, Berényi, Károlyi) felterjesztései és a budai bizottság 1739. évi fogalmazványai találhatók. Az iratokat jelentéstevők, ezen belül pedig nagyjából időrendben csoportosították. Rendezés után a budai bizottság fogalmazványait az „Acta commissionis in re sanitatis occasione luis pestiferae anno 1739 Budám delegatae" című állaghoz kell áthelyezni. Az ,,Acta pestilentialia" sorozatban az 1738—1742. évi pestis leküzdéséről szóló törvényhatósági jelentések, főként elszámolások találhatók, évek szerint csoportosítva. A „Series über die bei gemeiner Stadt Ofen ... c. kötet a budai tanácsnak a pestisjárvány miatt történt kiadásairól szóló elszámolásait tartalmazza, amelyeknek kincstári megtérítését igényelte. Alaki méretei miatt külön kezelt kötet. A „Ladula A—E" sorozathoz lajstromkönyv készült név- és tárgymutatóval. A segédkönyv eredeti címe „Index actorum in negotio sanitatis"
