Felhő Ibolya: A helytartótanácsi levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 3. Budapest, 1961)
ELSŐ RÉSZ A magyar királyi helytartótanács (consilium regium locumtenentiale Hungaricum) iratai
szénát, részben kereskedőktől vette. A magtárak állandó ellátása, a gabonának és takarmánynak ezekbe beszállítása és szükség esetén máshova szállítása sok munkát adott nemcsak a kamarának, hanem a helytartótanácsnak is. A helytartótanácsban 1757-től kezdve külön bizottság (commissio in negotio naturalium administrationis ordináta, commissio annonaria) foglalkozott ezekkel az ügyekkel. A bizottságba egy 1761 -í királyi rendelet értelmében Schönholcz Ferenc ,,superior annonae commissarius"-t is meg kellett hívni a magyar kamarából. 1773-tól kezdve vegyes bizottságnak (commisio annonaria mixta) nevezik a bizottságot, mert az udvari haditanácsnak és a magyar kamarának egy-egy tagja is részt vesz ülésein. Ebben az állagban a magtárak építésére, a terményvásárlásokra, a kincstárnak terményt eladó kereskedők ügyeire, a nekik nyújtott kedvezményekre, ellenük támasztott követelésekre, a beszolgáltatott terményeknek a hadiadóba való beszámítására, a termények szállítására, a fuvarosokkal és hajósokkal kötött megállapodásokra, ezek kéréseire, a Duna hajózhatóságának biztosítása érdekében tett intézkedésekre stb. vonatkozó-iratok mellett a gabonaárak megállapítására, a gabona elővásárlásának megakadályozására, szabad forgalmának korlátozására, kivitelének szabályozására s általában a bécsi udvarnak Magyarországgal szemben követett gazdaságpolitikájára is találunk sok iratot. (Elvétve néhány marhakereskedelemmel kapcsolatos irat is van itt.) A kereskedelemre, hajózásra vonatkozó e korbeli iratok nagyrésze azonban nem ebben az állagban, hanem az „Acta oeconomica"-ban van. A hadiadó fejében történő terménybeszolgáltatásra s a szállításra vonatkozó iratok pedig a helytartótanácsnak a biztossági" ügyekkel kapcsolatos iratait tartalmazó állagaiban („Acta militaria", „Acta quanti contributionalis", „Relationes commissariatus provinciális directoris et vicedirectoris", „Extractus et informationes commissariaticae", „Acta varia commissariatus provinciális", „Insinuata armorüm praefecturae") és az „Acta miscellanea"-ban is vannak. Az állag 1756-tól 1783-ig terjed, 1735-ből csak egy irat van. Az 1779-ig terjedő iratok a „Fasciculus 1—17" sorozatban fekszenek, jelzettel ellátva. Ebben a sorozatban az iratok fasciculusok szerint, a fasciculusokon belül pedig ligatúrák szerint vannak elhelyezve. Egy fasciculusban általában egy-egy év, néha több év iratai vannak. A legtöbb ügyiratot iratfajták szerint szétbontották s az azonos iratfajtákba tartozó iratokat időrendben egymás után sorolták, így külön csoportba kerültek a királyi leiratok, külön csoportba a bizottság jegyzőkönyvei, külön csoportba a megyék és városok jelentései, külön csoportba a királyhoz intézett felterjesztések, külön csoportba a megyékhez és városokhoz küldött helytartótanácsi rendeletek stb., stb. Egy-egy ilyen iratcsoportot egy-egy ligatúrában helyeztek el. Azokat az ügyiratokat, amelyeket nem bontottak szét iratfajták szerint, külön ligatúrákba tették; egyegy ligatúra tehát egy-egy iratfaj szerinti iratcsoportot, illetve egy vagy több ügyiratot foglal magában. A ligatúrán belül az iratok mindkét esetben keltezésük rendjében következnek egymás után. Egyes ligatúrákban az iratok iratcsoportonként vagy iratonként még külön betűjelzéssel, ill. alszámokkal is el vannak látva. Az 1780—1783. évi iratokat valószínűen később csatolták az állaghoz; ezek nincsenek ellátva jelzettel. Az ügyiratokat itt nem bontották szét
