Felhő Ibolya: A helytartótanácsi levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 3. Budapest, 1961)

ELSŐ RÉSZ A magyar királyi helytartótanács (consilium regium locumtenentiale Hungaricum) iratai

a Mérey die 22. Februarii 1837 extradatorum" Kikölcsönzött, de már visszahelyezett iratok lajstroma 1724—1783 1 kötet Ez az állag a közös hadsereg állandó kiegészítésének és az országban állomásozó ezredeinek ellátásával, meg az időnkénti nemesi felkelésekkel kapcsolatos kérdések intézése során létrejött 1724—1783. évi helytartótanácsi iratokat tartalmaz. Ezekkel a kérdésekkel elsőfokon — mint láttuk — az országos biztosság foglalkozott (I. a „Relationes commissariatus provinciális directoris et vicedirectoris" ismertetését), munkáját azonban állandóan figyelemmel kísérte, ellenőrizte és irányította a helytartótanács; a katonasággal kapcsolatos ügyekben a helytartótanács- természetesen sűrűn kapott rendeleteket az uralkodótól s állandó levelezésben állott a főhadparancsnoksággal és a megyékkel, városokkal is. Az állag iratai a következő tárgyakra vonatkoznak: újoncállítás, katonaszökevények üldözése, katonaság alóli felmentések, katonák szabadságolása, gondoskodás a kiszolgált, a rokkant, beteg katonákról, kaszárnyák építése, javítása, felszerelése, erődítések javítása, toborzóhelyek, táborok, gyakorlatok helyének, átvonuló állomásoknak a kijelölése, lóvásárlás a katonaság számára, egyenruha-viselet szabályozása, a katonaság elszállásolása, természetbeni ellátása, a katonaság számára adott fuvarok, előfogatok, a katonaság kártértételei, kihágásai, a lakosság kártalanítása, a katonaság és a lakosság közti ellentétek. Ilyen tárgyú iratok vannak az ,,Acta quanti contributionalís", az ,,Acta naturalium administrationis" és „Acta miscellanea" című tárgyi állagokban, valamint a ,,Relationes commissariatus provinciális directoris et vicedirectoris", „Acta varia commissariatus provinciális" és az „Extractus et informationes commissariaticae" című alaki állagokban is. Az állag iratainak legnagyobb része rendezett. A rendezett iratok három sorozatban: a „Ladula A—0", a „No. 1—13" és az „Idealia No. 1—46" sorozatban vannak elhelyezve. A „Ladula A—0" sorozat ladulák, ezeken belül fasciculusok, a fasciculusokon belül numerusok szerint tagolódik. Az iratoknak ladulákba osztásában tárgyi szempontot követtek: egy ladulába egy tárgyra vonatkozó iratokat tettek (pl. újoncállítás, vagy kaszárnyaépítés), de nem eléggé következetesen, s így vannak olyan ladulák, amelyekben különböző tárgyú iratok vannak; viszont egy tárgyra vonatkozó iratok — különösen, ha sok van belőlük — nemcsak egy, hanem több ladulában vannak elhelyezve. (Pl. a Ladula E, F és G mind újoncállításra vonatkozó iratokat tartalmaz.) A ladulákon belül ladulánként újra kezdődő sorszámokkal ellátott fasciculusokba vannak osztva az iratok. A fasciculusok az egy-egy megyére vagy városra vonatkozó iratokat tartalmazzák. A fasciculusokon belül fasciculusonként újra kezdődő sorszámokkal ellátott numerusok vannak. Egy-egy numerus egy-egy, néha több ügyiratot foglal magában. A „Ladula A—0" sorozatból utólag kiemeltek egyes numerusokat s ezeket eredeti jelzeteik sorrendjében 1—137-ig futó új sorszámok (numerusok) szerint állították fel, így jött létre a „No. 1—137" sorozat. Ebben a sorozatban egy-egy numerus egy ügyiratot, vagy több, hasonló tárgyú ügyiratot foglal magában. A „No 1—137" sorozat 1—32. numerusába sorolt iratokat