Győrffy Sándor: A magyar tanácsköztársaság történetének forrásai a magyar állami levéltárakban (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 2. Budapest, 1960)

A Magyar Tanácsköztársaság történetének forrásai az Országos Levéltárban

A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG TÖRTÉNETÉNEK FORRÁSAI AZ ORSZÁGOS LEVÉLTÁRBAN A Magyar Tanácsköztársaság 1919. márc. 21-én békés úton, véráldozatokkal járó fegyveres felkelés nélkül jött létre. Kikiáltása mégis forradalom volt, szocialista forradalom. A hatalom jellegében alapvető változás történt, új osztály : a munkásosztály vette azt birtokába. Proletárdiktatúra létesült, tanácshatalom formájában. Az új hatalmi szervek létrejöttének jogi formái is jelképezték a minőségi, forradalmi változást. Megszűnt a polgári értelemben vett jogfolytonosság, az új kormányt nem a köztársasági elnök nevezte ki, hanem a forradalmi nép akaratából a Budapesti Munkástanács. A Tanácsköztársaság létrejöttében döntő szerepet játszott a Kommunisták Magyarországi Pártja és a Szociáldemokrata Párt meghatalmazottainak a Gyűjtőfogházban létrejött megállapodása, közös határozata. Ez a határozat kimondotta a két párt egyesülését a Kommunista Párt Központi Bizottsága által korábban kidolgozott platform alapján. ,,A párt a proletariátus nevében haladéktalanul átveszi az egész hatalmat. A proletárság e diktatúráját a munkás-, paraszt- és katonatanácsok gyakorolják."

1 — olvashatjuk a Határozatban. A .Tanácsköztársaság kikiáltása, a két munkáspárt meghatalmazottai megállapodásának megerősítése a Budapesti Munkástanács ülésén történt meg. Ez a testület döntött egyébként már korábban is (1919. jan. 8-án) a hatalom jellegéről, a kormány összetételéről. Később is, amikor a Tanácsköztársaság léte forgott kockán (1919. máj. 2.) a Budapesti Munkástanács mondta ki a döntő szót, határozta el a proletárdiktatúra fenntartását, a szocialista haza megvédését. A Tanácskongresszus rövid időszakától eltekintve (1919. jún. 12—23.) később is lényegében ez a szerv képviselte a dolgozó nép akaratát, egészen 1919. aug. l-ig, amikor is ugyancsak a Budapesti Munkástanács ülése határozta el a Tanácskormány lemondását, a proletárdiktatúra felszámolását. 1919. márc. 21-én jött létre a két párt vezetőinek megállapodása, a Budapesti Munkástanács döntése alapján a Tanácsköztársaság legfőbb államigazgatási szerve : a Forradalmi Kormányzótanács. Ez a testület egyúttal a legfőbb államhatalmi szerv is volt, törvényerejű rendeleteket adott ki, döntött a legfőbb központi kormányszervek vezetői kinevezésének dolgában. Emellett ellátta a Pártkongresszusig a pártvezetőség feladatát is, pl. még a Pártkongresszus összehívását is a Forradalmi Kormányzótanács határozta el. Hatás1 Vörös Újság — 1919. márc. 22.