Győrffy Sándor: A magyar tanácsköztársaság történetének forrásai a magyar állami levéltárakban (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 2. Budapest, 1960)
A Magyar Tanácsköztársaság történetének forrásai a területi Állami Levéltárakban
mindkettő fölöttes államhatalmi szervének, a munkástanácsnak működése során keletkeztek. A váci „Népbiztosok Tanácsa" szakreferenciák szerint működött a „főnépbiztos", később „politikai főmegbízott" irányítása alatt. Ez a tanács az igazgatás és a termelés minden területére egy-egy szakembert állított, aki a tanácson keresztül intézkedett szakterületén belül. Fenntartotta magának a régi, tovább működő városi tanács ügyvitelének ellenőrzését. Ez a szervezet augusztus 7-ig állott fenn. Az iratok hiányos állapotban maradtak fenrí, s tematikájuk a régi polgármester ügykörét érintő általános közigazgatási ügyiratok tárgyával azonos. 3. —Pest és Nógrád vármegyei községek Munkás-, Katona- és Földművestanácsainak iratai a községi elöljáróságok regisztratúráiban, illetve külön fondban. Fest vármegyében már a proletárdiktatúra kikiáltását megelőző időben alakultak munkástanácsok egyes helyeken. Ezeket a helyi közigazgatás igyekezett háttérbe szorítani, sőt megalakulásukat lehetetlenné tenni. Kerepesen január második felében Munkástanács és Vörös Gárda alakult. Rákoscsabán pedig már január 1-én Munkástanács vette kezébe a község igazgatását. Közvetlenül március 2l-e után mindenütt megalakultak a tanácsok. A falusi tanácsok sokszor egymástól eltérő ügykezelési és ügyviteli rendszert vezettek be. A Pest vármegyében leggyakrabban előforduló típus azonban nem tért el az országos szervezeti formától. A következő Pest megyei községekből maradtak fenn tanácsköztársasági iratok : Acsa, Alag, Alberti, Alsónémedi, Aszód, Bag, Bernecebaráti, Bia, Budajenő, Budakalász, Budakeszi, Budaörs, Ceglédbercel, Csömör, Csővár, Dány, Dömsöd, Dunabogdány, Dunaharaszti, Dunakeszi, Ecser, Fót, Galgahévíz, Galgamácsa, Gödöllő, Gyón, Hévízgyörk, Iklad, Irsa, Isaszeg, Jászkarajenő, Kakucs, Kemence, Kerepes, Kiskunlacháza, Kisnémedi, Kisoroszi, Kistarcsa, Kóka, Majosháza, Makád, Mogyoród, Nagykovácsi, Nagymaros, Nagytarcsa, Nógrádverőce, Örkény, őrszentmiklós, Páty, Pécel, Penc, Perbál, Pilis, Pilisborosjenő, Pilisszentiván, Pilisszentlászló, Pilisvörösvár, Pócsmegyer, Püspökhatvan, Püspökszil vágy, Solymár, Szentlőrinckáta, Szigetújfalu, Szob, Tatárszentgyörgy, Tápiógyörgye, Tápióság, Tápiósűly, Tárnok, Torbágy, Tök, Törökbálint, Túra, Valkó, Váckisújfalu, Vácszentlászló, Veresegyháza, Visegrád, Zsámbék. Az iratok általában a tanácsválasztásokkal, a járás részéről kiadott rendeletek végrehajtásával, a lakosság közellátásával, hangulatjelentésekkel, általános közigazgatási ügyekkel kapcsolatosak. A Nógrád vármegyei községek iratanyaga csak rendkívül hiányosan maradt meg. A salgótarjáni tanács április első napjaiban alakult meg, s egyike. volt a megye területén működő első tanácsoknak. Minthogy a községi tanácsok ügyrendje és munkaköre akkor még szabályozatlan volt, a salgótarjáni tanácsot kezdetben a megyei tanács mintájára szervezték. Ennek alapján állítottak fel egy politikai és egy közegészségügyi osztályt is. Április végén nyert szilárdabb formát a nagyközség tanácsának szervezete, munkája. Ebben az időben a politikai osztály hatáskörét a járási politikai megbízott, a közegészségügyi osztály munkakörét a népjóléti bizottság vette át. Az iratok között külön figyelmet érdemel a kőszénbánya által megvásárolt területek térképvázlat-sorozata, amely a bánya fejlődésére nézve szolgáltat adatokat.
