Győrffy Sándor: A magyar tanácsköztársaság történetének forrásai a magyar állami levéltárakban (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 2. Budapest, 1960)

Bevezetés

fenti részletességű kibontása igen sok helyet foglalt volna el, elvileg pedig — tekintve, hogy főleg az államigazgatási iratok esetében elsősorban az azonos szervek hivataltörténetei igen nagy mértékben fedték volna egymást—felesleges, és a kutató munkáját szinte megnehezítő ismétlésekre került volna sor. Ezért azonos jellegű szervek fondjai ismertetésének egyes közös elemeit összevonva tárgyaljuk. Ennek kapcsán különös fontosságúvá lett az egyes fondok tárgyalása egymásutánjának megállapítása és az anyag megfelelő csoportosítása is. 5. Az egyes fondok ismertetésének elsődleges csoportosítása az állami levéltárak szervezete szerint történt. Összeállításunk tehát az anyagot elsődlegesen az őt őrző egyes levéltári intézménytípusok szerint (Országos Levéltár, területi Állami Levéltárak, Hadtörténelmi Levéltár, Központi Gazdasági Levéltár) tagolja. Ez a tagolás az iratanyagot egyszersmind az őt létrehozó szervek fő típusai szerint is csoportosítja : az Országos Levéltár ismertetésében találjuk meg a népbiztosságok iratait, a területi Állami Levéltárakéban általában megyénkónt a közép- és alsófokú igazgatás iratait, (amennyiben a levéltár mai gyűjtőköre nem korlátozódik csupán azon 1919-es megyére, melynek 1919 évi székhelyén a levéltár ma is működik, a levéltár címe után zárójelben közöljük mindazon 1919-es megyék nevét, melyekre a levéltár mai gyűjtőköre kiterjed), a Hadtörténelmi Levéltáréban a katonai szervek iratait, a Központi Gazdasági Levéltáróban a leglényegesebb államosított üzemek, vállalatok, bankok iratait. E rendszerben csupán a gazdasági szervek iratai képeznek bizonyos kivételt, melyek a Központi Gazdasági Levéltáron kívül még egyes területi állami levéltárakban is megtalálhatók. Ezen — a négy nagy levéltártípusnak megfelelő — négy főcsoporton belül helyezkednek el (arab sorszámmal jelölve) a bennük őrzött fondok és '(az ABC kisbetűivel jelölve) azok esetleges állagainak ismertetései. A főcsoporton belül ezeknek az ismertetéseknek egyes magasabb egységekbe való összefogása az őket létrehozó szervek jellegének ós működésének bizonyos közös ismérvei alapján kialakított csoportokba történt. E csoportosítás során azonban már nem kívántunk egységes alapelveket alkalmazni, hiszen a négy főcsoport szerveinek egymástól teljesen elütő jellege ezt lehetetlenné is tette volna. Ennek megfelelően az egyes főcsoport- és az egyes fondismertetések szintje között főcsoportonkint változó számú közbenső szintű tagolást alkalmaztunk. 6. A fondismertetés és a főcsoport közé beiktatott e csoportosítások ismérveinek sémája (az egyes szinteket az ismertetésben is jelző szám- vagy betűjelekkel) főcsoportonkint a következő : Országos Levéltár A, B : aszerint, hogy a fond önállóan vagy a polgári utódszerv levéltárába tagolva maradt-e meg. I—III., I—IV.: Az egyes népbiztosságok, illetve az egyes minisztériumok szerint. Területi állami levéltárak A—V. .* állami levéltárak szerint. I—VII.: szervek, illetve az iratanyag jellege szerint (I. vármegyék, II. városok, községek, III. népbiztosságok alá rendelt szervek, IV. igazságszol-