Győrffy Sándor: A magyar tanácsköztársaság történetének forrásai a magyar állami levéltárakban (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 2. Budapest, 1960)
A Magyar Tanácsköztársaság történetének forrásai a Központi Gazdasági Levéltárban
zárolására vonatkozó rendelkezéseket, anyaghivatalok felállítását, az iparban és kereskedelemben elrendelt leltározásokat, a szocializált ipari vállalatok hitelellátásának szabályozását. A jelentés szerint egyedül az alkalmazottak fizetésének rendezése befolyásolta kedvezőtlenül az üzleti eredményt. Ennek ellenére az 1918—1919-es egyesített üzletév tiszta nyeresége megközelítette a 22 millió koronát. 47. Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Részvénytársaság 1841-ben alakult vezető nagybank. Bankszerű üzletág mellett döntően ipari, kereskedelmi és közlekedési vállalatok alapításával és pénzügyi vezetésével foglalkozott. 28 Vezetés iratai 1919. február—1921. november. — 6 csomó irat Az 1920. évi közgyűlés elé terjesztett igazgatósági és felügyelőbizottsági jelentés szerint az alkalmazottak közül sokan hívei voltak az új rendnek. A Tanácsköztársaság ideje alatt háromtagú direktórium állt a bank élén. Az állítólagos „szovjet károsodások" ellenére az 1918—1919-es üzletév 30 millió korona tiszta nyereséggel zárult. Titkársági okmánytár 1919. — 6 dosszié A földhitelintézetek 1919. február 24-i emlékirata a kormányzatnál tiltakozik az új földbirtokreform miatt : a néptörvény meghozása előtt a jelzáloghitelekben érdekelt bankokat nem hallgatták meg, ennek az emlékirat szerint belföldön és külföldön káros hatása lesz. A törvény módosítását kérik. A bank a Tanácsköztársaság alatt nagyobb hitelek folyósításával is foglalkozott. Március 26-án Pogány József hadügyi népbiztos rendeletére a hadügyi népbiztosság étkezdéi részére 500 000 korona folyószámla hitelt, július 7-én Hirsch Jakab dohánynagyáruda tulajdonosnak 400 000 korona hitelt ad. Utóbbi esetben a kölcsön biztosítéka az állampénztár által kiutalt dohánymennyiség volt 1919. június 17—július 10-i feljegyzések a bank tulajdonában volt román és jugoszláv részvények eladási kísérletére vonatkoznak. A román Goetz és a jugoszláv Danica részvények eladása ügyében a bank direktóriuma hosszas tárgyalásokat folytatott Székely Béla népbiztossal, valamint svájci és bécsi üzletemberekkel. A népbiztos elvileg helyeselte a részvények eladását, a terv felvetésében azonban csak ürügyet látott arra, hogy Weisz Fülöp alelnök ilyen címen külföldre távozhasson. Ezért Weisz Fülöp megbízatásához és a részvények ilyen feltétellel történő eladásához, a bankdirektórium javaslata ellenére, nem járult hozzá. Az ún. „szovjetadósságok'' rendezésére vonatkozó iratok 1920. február 9-től 1921. május 23-ig rendelettervezeteket, kimutatásokat és jelentéseket tartalmaznak a Tanácsköztársaság alatt szocializált vállalatok vagyoni hely23 Irodalom: A Pesti Magvar Kereskedelmi Bank százéves története, Budapest, 1941.
