Győrffy Sándor: A magyar tanácsköztársaság történetének forrásai a magyar állami levéltárakban (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 2. Budapest, 1960)

A Magyar Tanácsköztársaság történetének forrásai a területi Állami Levéltárakban

nak jegyzőkönyve, a főispán-kormánybiztosi iratok állnak rendelkezésre. A Tanácsköztársaság utótörténetére vonatkozóan a Dunántúli Központi Kormánybiztos, a Kerületi Kormánybiztos iratai, a főispáni általános és bizalmas iratok, a városi Közigazgatási Bizottság iratai, továbbá a polgármesteri általános és elnöki iratok anyaga nyújt felvilágosítást. A Levéltár itt ismertetett iratanyagát az egyes tanulmányok csak részlegesen dolgozták fel. Kizárólag erre az anyagra épült tanulmánykötet ez ideig nem jelent megS) SZOLNOKI ÁLLAMI LEVÉLTÁR I. 1. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Direktóriumának iratai az alispáni regisztratúrában. — Március 21—május 3. — 2 csomó irat + 4 kötet segédkönyv (iktatók, mutató, irattári sor könyv). 2. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Direktóriumának iratai. — Április 26—július 26. — 3 csomó irat -f- 3 kötet segédkönyv (iktató, mutató, irattári sorkönyv). *3. Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei járások Munkás-, Paraszt- és Katonatanácsainak iratai a járási főszolgabírók regisztratúráiban, illetve külön fondban. — Március—július. — 3 csomó irat + 2 füzet segédkönyv (iktató, mutató)'. II. 1. Kisújszállás város Munkás-, Paraszt- és Katonatanácsának iratai a polgármesteri regisztratúrában. — Március 25—április 9. — 4 csomó irat + 2 kötet segédkönyv (iktató, mutató). 2. Turkeve város Munkás-, Paraszt- és Katonatanácsának iratai a polgármesteri regisztratúrában. — Március 21—április 29. — 2 csomó irat. 3. Turkeve város Rendőrkapitányi Hivatalának iratai. — Március 21—április 30. — 1 csomó irat. *4. Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei községek Munkás-, Paraszt- és Katonatanácsainak iratai a községi elöljáróságok regisztratúráiban. — Március—-július. VI- Szolnok ós Vidéke Ipartestület iratai. — Március 25—július 24. — 1 csomó irat. A Szolnok megyei munkástanácsok általában március 21—24. között alakultak meg. Működésük során eleinte megtartották a régi közigazgatási formát, emiatt a zökkenés nélküli átmenet többé-kevésbé biztosítva volt. Általában leváltották a nép ellenségének tartott vezetőket és sok helyen a fölösleges állásokat is megszüntették. Szolnok megye élére 1919. március 24-én a szolnoki Munkástanács háromtagú direktóriumot állított. A választások után az Intézőbizottság vette a kezébe a megye irányítását. Május végén a kormány a megye élére kormányzótanácsi biztost nevez ki, aki július 29-ig tevékenykedett a megyében. A megyéhez tartozó direktóriumok legsúlyosabb problémája a Vörös Hadsereg és a polgári lakosság élelmezése volt. Ezt a helyzetet súlyosbította az a körülmény, hogy Szolnok megye jelentős része rövidesen hadműveleti területté vált. A Keleti Hadseregparancsnokság április 28-i leiratában Szolnok megye területén hadműveleti területté nyilvánította a Jászság alsó. Tiszai Felső, Közép és Alsó járásokat, továbbá Karcag, Kisújszállás, Mezőtúr, Szolnok és Turkeve városokat. A román csapatok már április végén megszállták a vármegye tiszántúli részét, ahonnan a Vörös Hadsereg csak július 20-a körül szorította vissza őket rövid időre. A román megszállás hírére a megye több helyén május elején ellenforradalmi megmozdulások voltak. A Szolnok megyei iratokból kevés maradt meg, részben a háborús események, részben a korábbi selejtezések miatt. Sok helyen a román megszállás hírére maga a direktórium semmisítette meg az iratokat. m I. 1. — Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Direktóriumának iratai az alispáni regisztratúrában. A megyei Direktórium április 26-ig az alispáni hivatal útján adta ki intézkedéseit. Ennek a hivatalnak iratképzése önálló fondot alkot, mint a polgári kor továbbfolytatásának anyaga. Irattári rendszere az előrehaladó alapszámos kapcsolás. így a Tanácsköztársaság alatt keletkezett iratokat esetleg előrecsatolták a következő évek irataihoz. Az iratanyag március 21-én 7907. iktatószámmal kezdődik, s utolsó bejegyzése május 3-ról maradt