Győrffy Sándor: A magyar tanácsköztársaság történetének forrásai a magyar állami levéltárakban (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 2. Budapest, 1960)

A Magyar Tanácsköztársaság történetének forrásai a területi Állami Levéltárakban

miatt gyakorlatilag az elnöki ügyosztály működése során nyertek elintézést, és ennek az osztálynak iratanyagába soroltattak be, a közoktatásügyi iratok pedig a volt tanfelügyelőség irattárába kerülhettek. Ez az ügybeosztás június 4-ig volt érvényben. Június 5-től az Intézőbizottság az ügyosztályok számát hárommal csökkentette oly módon, hogy a politikai és katonai ügyosztályt teljesen meg­szüntette. Mindkettő ügykörét az elnöki osztály vette át, kivéve a politikai ügy­' osztály azon teendőit, melyek ettől kezdve a párt közvetlen vezetése alá kerültek. A X. ügyosztályból az igazságügyi vonatkozások intézése szintén az elnöki osztályhoz került, és a továbbiakban a közoktatásügyi osztály mint művelődési osztály folytatta működését. A pénzügyi ügyosztály végleg meg­szűnt, miután ügykörét a Népgazdasági Tanács vette át. Június 5-től kezdve tehát a következő ügyosztályok működtek : I. Elnöki osztály. II. Közigazgatási osztály. III. Szocializálási osztály. IV. Közellátási osztály. V. őstermelósi osztály. VI. Munkaügyi és népjóléti osztály. VII. Műve­lődési osztály. Ezzel a szervezeti beosztással működött az Intézőbizottság a Tanács­köztársaság bukásáig. 4. — Tolna vármegye kormányzótanácsi biztosának iratai közül mindössze néhány ügydarab maradt fenn. A kormányzótanácsi biztost május 19-én nevezte ki a Forradalmi Kormányzótanács. Az iratok részben a megyei ellen­forradalmi mozgalmak leveréséről adnak tájékoztatást, részben pedig a biztos működéséről készült személyes beszámolójával kapcsolatosak. Külön érdeklődésre tarthat számot az az ügyirat, amely a közellátás megjavítása érdekében szervezett, és a demarkációs vonalon keresztül való hivatalos árucsempészésről tájékoztat. 5. — Tolna vármegye Közigazgatási Bizottságának iratai. A közigazgatási bizottsághoz érkezett néhány ügydarabot az előadó tervezetében szintén a direktórium valamelyik tagja kiadmányozta. Maga a Bizottság egyébként ebben az időben valójában csak nevében maradt fenn. Ennek megfelelően e korból származó iratanyaga alig tesz ki néhány darabot, s tartalmilag azok is jelentéktelenek. II. Tolna vármegyei községek Munkás-, Katona- és Paraszttanácsainak jegyző­könyvei a községi képviselőtestületi jegyzökönyvek köteteiben inkább személyi és szervezési kérdésekben nyújtanak felvilágosítást, ettől eltekintve adataik­nak különösebb jelentőségük nincs. VI. 1. — Tolna vármegyei tanácsköztársasági vonatkozású irattöredékek gyűjte­ménye. Az Intézőbizottság egyetlen megmaradt jegyzőkönyvét, a szekszárdi Vörös őr ezredparancsnokság néhány iratát, a szekszárdi hadműveleti parancs­nokság néhány iratát, valamint egy termelőszövetkezeti alakulási jegyző­könyv-formulát foglal magába a gyűjtemény. 2. —• Sajtótermékek gyűjteménye. A gyűjteményben található a kormány és a vármegye hivatalos lapjának teljes sorozata és az Igazság című helyi lap, mely a proletárdiktatúra utolsó napjaiban Tolna megyei Vörösújság nevet vett fel. Ezen kívül néhány röpirat, végül Tolna megye alispánjának az 1919. évi őszi közgyűlésre szerkesztett ós nyomtatásban kiadott jelentése foglalt helyet a gyűjteményben. ^

Next

/
Thumbnails
Contents