Győrffy Sándor: A magyar tanácsköztársaság történetének forrásai a magyar állami levéltárakban (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 2. Budapest, 1960)

A Magyar Tanácsköztársaság történetének forrásai a területi Állami Levéltárakban

nak kérdésére, a franciák és a burzsoázia magátartas&ra, a Sándorfalván és Sövényházán szervezkedő ellenforradalmárok tevékenységére, a szegedi munkások küldötteivel kötött megállapodásra, a felsőközponti és az alsótanyai közigazgatás megszervezésére, a felsőtanyai területek vízzel történt elárasztására, a Vörös őrségbe és a Vörös Hadseregbe történt toborzásokra, a tanítók politikai munkájára, a párt és nőmozgalom szervezésére, a lánckereskedelem meggátlására és a lakosság ellátására vonatkozólag. Ezeken kívül általános közigazgatási vonatkozású iratok találhatók az iratanyagban. 2. — Szeged város főispánjának iratai. A Tanácsköztársaság alatt keletkezett iratok jelentéktelenek. Nagyobb érdeklődésre számíthatnak a Tanácsköztársaság szegedi előtörténetére — és a francia megszállás idejére vonatkozó iratok. Ebből az időből származó iratokban adatok találhatók néptanácsok szervezésére, a január 31-i makói zavargásra, a szentmihálytelkiek földkérésére, a Pallavicini-birtok felosztásával kapcsolatban megszervezett tejgazdaságra, az orosz hadifoglyok hazaszállítására, üzemek szocializálására, a kubikusok bérmegállapítására, a május elsejére kiadott ellenforradalmi intézkedésekre vonatkozólag. Kiemelendő jelentőségű a Szocialista Ifjúmunkások Országos Szövetsége szegedi vezetőségének április 4-én kelt levele a tanoncok sorsának javítása érdekében. Ugyanebben a fondban adatok találhatók a munkásság helyzetére és az ellenforradalommal való szembenállására a megindított fegyelmi eljárásokra vonatkozólag. 3. — Szeged város polgármesterének elnöki iratai között csak jelentéktelen adatok találhatók a Tanácsköztársaság idejéből. 4. — Szegedi Iskolaszék iratai. A szegedi községi elemi iskolák helyzetéről tájékozódhatunk az iratok, főleg az igazgatói jelentések alapján. A jelentések kitérnek a Tanácskormány és Direktórium iskolaügyi rendeleteire és a tanítók mozgalmi munkájára. Különös érdeklődésre tarthat számot a március 24-én kelt beszámoló, amelyben a proletárdiktatúra kikiáltásáról és a Direktórium megalakításáról van szó. 5. — Makó város Munkástanácsának iratai. Az iratanyag sorszámok szerint ós tárgyi csoportokban elhelyezett iratokból, valamint jegyzőkönyvekből áll. Február közepétől a polgármesteri regisztratúrában nyertek elhelyezést. A tanács különböző szervezetek és egyesületek képviselőiből alakult meg 1918. év végén. A tanács tagjai kizárólag szociáldemokrata párttagok lehettek. Fokozatosan magához ragadta a hatalmat, hangadó szerepet töltött be a megyében is, és állandó balratolódásával teljesen forradalmi szervvé változott. Január 31-én a város ügyeinek intézésére három tagú direktóriumot küldött ki a saját kebeléből, ugyanekkor két tagját a megyei igazgatás ellenőrzésével bízta meg. Február második hetétől kezdődően tevékenysége összeolvadt a polgármesteri hivatal tevékenységével. Ez a körülmény azt jelentette, hogy a tanács teljesen átvette a helyi hatalmat. Április 9-én tartották meg a helyi tanácsválasztásokat, s ekkor a városi tanács újból alakult, egyúttal megválasztotta az Intézőbizottságot és az egyes albizottságokat. Ez a tanács — mint a választás előtti tanácsnak szerves folytatása — április 27-ig a francia csapatok beérkezéséig irányította a várost. Mint az iratokból megállapítható, a tanács szervezte meg a makói nemzetőrséget, gondoskodott a nemzetőrség felszereléséről, ellátásáról — s ennek megfelelően a parancsnok a tanácshoz intézte jelentéseit. Lemondatta a tanács