Győrffy Sándor: A magyar tanácsköztársaság történetének forrásai a magyar állami levéltárakban (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 2. Budapest, 1960)
A Magyar Tanácsköztársaság történetének forrásai a területi Állami Levéltárakban
A Biztosság rendelkezett a vadászterületek felett, s engedélyezte a vadászfegyvereket. A fegyvertartási engedélyt folyamodvány alapján adhatta ki, a folyamodványt a járási politikai megbízottnak s a helyi tanácsnak kellett véleményeznie. Az iratok az említett ügyekkel kapcsolatosak. 6. — Sopron város és vármegye járműbiztosának iratai részben az iktatószámok rendjében, részben pedig tárgyi csoportokban vannak elhelyezve. A hivatal nyilvántartotta a különböző járműveket, a feleslegeseket lefoglalta, s amennyiben a proletár állam érdekei megkívánták, a megfelelő egyének rendelkezésére bocsátotta. A katonai járművek ügyeit külön szakreferens intézte, aki nyilvántartotta a katonaság részére rekvirált lovakat és járműveket. Az iratok az említett ügyekkel kapcsolatosak. 7. — Sopron (város és vármegye) katonai biztosának iratai csak töredékesen maradtak fenn. A megmaradt iratokból az tűnik ki, hogy a hivatal elsősorban soproni lakosok részére lőfegyvertartási engedélyeket adott ki. 8. — Sopron (város és vármegye) városi biztosának iratai. A városi biztos Sopron politikai és közigazgatási életét irányította. Szoros kapcsolatot tartott fenn a politikai megbízottal, a városi intézőbizottsággal és a népbiztosságokkal. Az iratok is ilyen tárgykörben keletkeztek. 9. — Sopron város és vármegye pénzügyi biztosságának iratai közül az iktatott iratokon kívül külön kezelték az illetményekkel kapcsolatos okmányokat, a Forgalmi Bank és Takarékpénztár utalványozási értesítéseit, a „Vegyes iratok" sorában pedig az Építésügyi direktóriumi anyagbeszerzési csoport pénztári könyvének másolatait s más ügyeket. A Biztosság hatásköre — mint az iratokból megállapítható — kiterjedt az általános pénzgazdálkodásra, ezen belül pénzcserére, a határon túlra való pénzkivitel engedélyezésére és ellenőrzésére, árubeszerzéshez szükséges pénzösszegek felvételezésére és nyilvántartására ; a dohány nagytőzsdék szocializálására és azok vezetésére stb. A pénzügyi biztosság intézte a dohányelosztást is, és május 6-tól kezdve kizárólag hatáskörébe tartozott a pénzutalványozás is. 10. — Sopron vármegye és város közélelmezési biztosának iratai tárgyi csoportokban vannak elhelyezve. A biztosság több osztályra tagolódott: termény- és lisztosztály; általános ügyek osztálya, valamint anyag- és raktárkezelési osztály; a kereskedelmi alosztályt a munkástanács határozata alapján július I5-én szervezték meg, de ennek működéséről nem sokat tudunk. Az iratok tanúsága szerint a biztos működése a város és vármegye lakos* ságának élelmi és ruházati cikkekkel való ellátására terjedt ki. A Népjóléti Biztossággal karöltve intézte a ruhaakció ügyét. A Munkástanácshoz benyújtott jelentése azt bizonyítja, hogy nagy ügyforgalmat bonyolított le. Július l-ig pénzforgalma 9 és félmillió K-nál is nagyobb volt. 11. — Sopron város és vármegye lakásbiztosságának iratai. A lakásbiztosság keretén belül működött a lakáshivatal, az építési hivatal, a karbantartási hivatal és a házakat szocializáló hivatal. Mindebből csupán a Biztosság lakáshivatalának iktatókönyve maradt fenn. A Direktórium többi hivatalára vonatkozóan a direktóriumi iratanyagban találunk adatokat. Feladatuk volt a lakások felkutatása, nyilvántartása és kiutalása, továbbá az elhagyott lakások felszerelésének leltározása. Az iktatókönyv értékes, mert feltüntették benne a lakáskérelmek elbírálásának eredményét is. 12. — Sopron vármegye alispánjának iratai a lelkiismeretlenül végrehajtott selejtezés következtében érdemleges adatokat nem tartalmaznak.
