Győrffy Sándor: A magyar tanácsköztársaság történetének forrásai a magyar állami levéltárakban (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 2. Budapest, 1960)

A Magyar Tanácsköztársaság történetének forrásai a területi Állami Levéltárakban

nyes nagyközségek voltak, később pedig Komló is nagyközség lett. Irataikat a levéltár önálló fondként kezeli. III. Sásd kerület Mezőgazdasági Műszaki Hivatalának iratai. A fond az alis­páni iratok közül került elő. Az alispáni iratok közé a Tanácsköztársaság meg­szűnte után létesített Leszámoltató Bizottság működése idején került, amely bizottságnak az alispán volt az elnöke. Szászváron, 1919. március 26-án a XVII. néptörvény végrehajtása cél­jából kéttagú birtokrendező bizottság kezdte meg működését. A bizottság mérnök tagja a pápai Földmérési Felügyelőség létszámába tartozott, a föld­mérési, birtokrendezési feladatokat kellett végeznie. Legfelsőbb állami ható­sága Budapesten a földosztás ós birtokrendezés állami ellenőrzésének központi hivatala volt. A sásdi műszaki főmegbízottat a Földmívelésügyi Népbiztosság Baranya megyei (kerületi) főmegbízottá, majd a kerületi Műszaki Hivatal vezetőjévé nevezte ki. A megalakult hivatal személyzete 5 főből állott. Feladatát képezte, mint az iratokból kitűnik, a földmérési, birtokrendezési, középítkezési munkálatok irányítása, a hidak karbantartása stb. Minthogy a Baranya megyei termelő­szövetkezeteket a Somogy megyei központ irányította, a műszaki hivatal feladatát képezte a baranyai termelőszövetkezeti érdekek megvédése is. IV. A Sásdi Járásbíróság irataiból nem tűnik ki, hogy a járásbíróság működésé­ben valami lényeges változás történt volna a Tanácsköztársaság ideje alatt. Még az iktató bélyegző is ugyanaz maradt, csupán a ,,Kir." szót távolították el róla. Az iratok kivétel nélkül polgári, közelebbről hagyatéki ügyekkel kap­csolatosak. VII. Baranya vármegye, Pécs és Baja város szerb megszállás alatt működött közigazgatási és igazságszolgáltatási szerveinek tanácsköztársasági vonatkozású és a Tanácsköztársaságra visszatekintő iratai. A megszállott résznek a demarká­ciós vonalon keresztül Volt bizonyos kapcsolata a Tanácsköztársasággal, és a proletárdiktatúra hatása a megszállt területek magyar és szerb hatóságainak, testületeinek iratanyagában is tükröződik. Jelentősebb fondok ebből a szem­pontból megyei vonatkozásban a következők : szerb impériumi iratok ; fő­ispáni általános iratok ; közigazgatási bizottsági iratok ; főispáni bizalmas iratok. Pécs városra vonatkozólag: szerb megszállás alatti közigazgatási iratok ; polgármesteri elnöki iratok ; közigazgatási bizottsági iratok ; pécsi sajtó anyaga. Baja városra vonatkozólag : szerb megszállás alatti tanácsi ügyiratok ; polgármesteri elnöki ügyiratok ; közigazgatási bizottsági iratok ; kapitányi iratok. Igazságügyi szervek: ítélőtáblai iratok; törvényszéki iratok ; mohácsi, pécsi, szentlőrinci járásbíróságok iratai. A megszállás alatti politikai, közigazgatási, társadalmi, gazdasági életre vonatkozólag a szerb megszállási iratanyagnak a Tanácsköztársaság utáni időből származó része is tartalmaz adatokat. Ha az 1920—1921. évi dél-baranyai szocialista szervezkedést többé­kevésbé a Magyar Tanácsköztársaság helyi jellegű folytatásának tekintjük, ide sorolhatjuk az 1919. augusztus 1—1921. augusztus 20. között képződött szerb megszállási iratanyagot is.

Next

/
Thumbnails
Contents