Győrffy Sándor: A magyar tanácsköztársaság történetének forrásai a magyar állami levéltárakban (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 2. Budapest, 1960)

A Magyar Tanácsköztársaság történetének forrásai a területi Állami Levéltárakban

igazgatási Bizottság, de a látszat szerint sem mint testület, hanem csupán mint hivatal. A Közigazgatási Bizottság jogkörét átvette a Direktórium, és miután a Direktórium elnöke azonos volt a korábbi kormánybiztos-főispán személyével, egyben pedig a megszüntetett Közigazgatási Bizottság elnökének személyével is, úgy tűnik, mintha a közigazgatási bizottság ténylegesen működött volna, minthogy ugyanaz a személy írta alá a volt hivatalokhoz beérkezett ügydarabokat. A Közigazgatási Bizottsági iratok tehát kifejezetten csak a hivatal ós nem a testület ténykedéséből származnak, annál is inkább, mert a testületet alkotó tényezők ekkorra már szétestek. Nem érinti ezt a megállapítást az a körülmény sem, hogy még április 18-án is iktatták a Közigazgatási Bizottsághoz érkezett beadványokat. 5. — Szabolcs vármegye tisztiügyészének iratai különösebb jelentőséggel nem rendelkeznek. 6. — Szabolcs vármegye Árvaszéki Hivatalának iratai. Forrásértékük azonos a polgári korszak hasonló iratainak értékével. 7. — Szatmár vármegye Direktóriumának elnöki iratai. A beérkezett iratokat iktatták, majd az előadó elkészítette a többnyire hátirati határozat fogalmazványt, melyet az egyik direktóriumi tag írt alá. Az iratok között főképpen politikai jellegű ügyek találhatók, pl. politikai jellegű népbiztosi rendeletek végrehajtásával kapcsolatos rendelkezések. 8. — Szatmár vármegye Direktóriumának általános iratai. Az iratok hiányosan maradtak fenn. A Szatmár megyei Direktórium hatásköre hasonló volt a Szabolcs megyeihez. A korai román megszállás következtében nem volt idő arra, hogy a megyei forradalmi hivatalszervezet teljes egészében kiépüljön. A hiányzó iratok miatt nem kísérhető végig a Direktórium munkája. Minden esetre figyelemre méltó azonban a művelődésügy terén kifejtett tevékenysége. II. 1. — Nyíregyháza város Biztosi Tanácsának (direktóriumi megbízottak városi tanácsülésének) iratai a városi tanácsülési jegyzőkönyvek kötetében. A Biztosi Tanács lényegében a város fölött álló Direktórium és az egyes hivatalok élére állított politikai megbízottaknak a testülete volt, de az üléseken részt vettek a szakelőadók, azok sorában a polgármester, a főügyész, a pénzügyi tanácsnok, a rendőrkapitány, a főmérnök, a közélelmezési tanácsnok, a főjegyző, a főszámvevő, az ügyvezető orvos, a gazdasági intéző és a tanácsjegyző is. Az a körülmény azonban, hogy az üléseken a városi hivatali apparátus előadói kara is részt vett, senkit sem téveszthet meg a tekintetben, hogy a hatalmat a Biztosi Tanács testülete gyakorolta, míg a szakemberek a végrehajtó szolgálat reszortjainak voltak felelősei. A Biztosi Tanácsnak előljáró szerve a munkástanács, a városi hatalom birtokosa volt. A jegyzőkönyvekben adatok találhatók a város irányításának minden kérdésére. 2. — Nyíregyháza város polgármesterének iratai. A polgármesteri hivatal a Direktórium felügyelete alatt működött. Iratai között elsősorban közigazgatási jellegű ügyekkel, rendeletek végrehajtásával kapcsolatos adatokat találhatunk. 3. — Nyíregyháza város Árvaszéki Hivatalának iratai érdemlegesebb adatokat nem tartalmaznak a Tanácsköztársaság időszakából. 4. — Nyíregyháza város számvevőségének iratai hasonlóképpen szakványos ügyekkel kapcsolatosak. 5. — Szabolcs és Szatmár vármegyei községek Munkás-, Katona- és Földmívestanácsának iratai a községi elöljáróságok regisztratúráiban. Községi Munkás-