Győrffy Sándor: A magyar tanácsköztársaság történetének forrásai a magyar állami levéltárakban (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 2. Budapest, 1960)
A Magyar Tanácsköztársaság történetének forrásai a területi Állami Levéltárakban
6. — Mosón vármegye Forradalmi Intézőbizottságának iratai különböző tárgyúak, mint pl. elűzött tisztviselők ügyei, hadigondozottak rendkívüli segélyezésének ügyei, továbbá a csempészet megakadályozásával, tüzelőanyagellátással, közélelmezés biztosításával, földosztás szervezésével, árvízvédelmi munkálatokkal kapcsolatos iratok. 7. — Mosón vármegyei Direktórium Elnökének, majd Kormányzótanácsi biztosának a főispáni bizalmas vegyes regisztratúrában fennmaradt iratai gyűjtemény jellegű fondot alkotnak. Az iratanyagban az április 8—10 között megtartott községi és járási tanács választások jegyzőkönyvei találhatók, üzemi felmentések katonai szolgálat alól s néhány személyi ügy, illetve annak borítólapja. Ezek között az iratok között az ún. Kormányzótanács iratai is megtalálhatók nagyon hiányosan. Az ide vonatkozó anyagot önálló fondként kellene kezelni. 8. —Mosón vármegyei Direktórium osztályainak iratai az alispáni regisztratúrában. a) Az alispáni munkakör nagy részét a vármegyei közigazgatási osztály látta el. Az osztály csoportvezetője, esetenként előadója is, maga az alispán volt. A közigazgatási osztály hatáskörébe az államigazgatás általános feladatai tartoztak. Érdekessége az ügybeosztásnak, valamint a még teljesen ki nem alakult hatásköri megosztottságnak, hogy bizonyos ügyeket két osztály is intézett.Többek között a sorozási ügyekben nemcsak a közigazgatási, hanem a katonaügyosztály is eljárt stb. A közigazgatási osztály iratanyagával együtt kezelték a népjóléti bizottság, a direktórium politikai, építési és közművelődési osztályának kisebb mennyiségben fennmaradt iratanyagát. b) A katonai közrendészeti ügyosztályon belül július 4-én a sorozások és toborzások nyilvántartása céljából nyilvántartó osztályokat állítottak fel. Ennek az ügyosztálynak keretén belül működött eleinte az ún. „Külön közrendészeti politikai megbízott", akinek ügyköréből a vármegyei közrendészeti osztály fejlődött ki. Ez a hatóság július 6-án megszűnt, és hatáskörét a bíróság, a közigazgatási ós a katonai osztály megosztottan vette át. A kihágási ügyeket a továbbiakban a vörös őrség járási parancsnoksága vagy a helyi vörösőr parancsnokság látta el. A közrendészeti osztály anyagát a katonai osztályon belül kezelték. c) A közélelmezési ügyosztály a közellátás feladatainak biztosításával foglalkozott. Ez az ügyosztály, bár a direktórium irányítása alatt állott, tevékenységében mégis élesebben kidomborodott a kettős alárendeltség. Nevében is benne volt a „Közellátási népbiztosság helyi tanácsadója" megkülönböztetés. Az ügyosztály augusztus 10-ig állott fenn, amikor a hivatalt a vármegyei számvevőségnek adták át azzal, hogy a volt proletárkonyha ingóságairól és készletéről külön jegyzőkönyvet kell majd felvenni. Nemcsak a helyi közellátás volt a feladata, hanem a főváros és más iparvidékek ellátásában is közreműködött. Hatásköre — az iratokból megállapíthatóan — kiterjedt az ármegállapításokra, gabonaraktárak és cséplőgépek igénybevételére, a csempészet meggátlására. 9. —Mosón vármegye Árvaszéki Hivatalának (a Direktórium árvaszéki csoportjának) iratai. A Tanácsköztársaság idején a hivatal ügykörében változás nem következett be. A hivatal sajátosságához tartozik, hogy a proletárdiktatúra kikiáltása után ide nem neveztek ki politikai megbízottat. Talán ez idézhette elő, hogy bár az örökösödési eljárás fel volt függesztve, örökösödési ós vagyonjogi ügyekben mégis továbbra is intézkedett.
