Ember Győző: Az 1848/49-i minisztérium levéltára (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 1. Budapest, 1950)
V. Belügyminisztérium irattára
145. raktári szám. 1848. 10. kútfő. (Régi raktári száma D37.) 146. raktári szám. 1849. I. sorozat. 1—13. kútfő. (Régi raktári száma D38.) 147. naiktári szám. 1849. II. sorozat. 1—13. kútfő. (Régi raktári száma D39.) 148. raktári szám. Acclusa. 1848. 2. kútfő. 99., 129., 146., 402. tétel. (Régi raktári száma D89.) 149. raktári szám. Acclusa. 1849. 619/48— 1156/148. sz. (Régi raktári száma D88.) összesen 17 csomó. Az iratokat az irattárban lajstromozták, kútfőkbe és tételekbe osztották. Hátlapjukra rávezették a kútfő- és tételszámot, valamint az osztály nevét és az évszámot Ez a négy adat adta együttesen a belügyminisztériumi irattáron belül az irat irattári jelzetét. A lajstromozáskor tüntették fel az iratok hátlapján a mellékletek számát is. A mellékletekre nem az irattári jelzetet, hanem csak az iktatószámot, valamint több melléklet esetén a melléklet sorszámát írták. A beadványt elintéző kiadvány vagy kiadványok fogalmazatai nem kaptak új tételszámot, hanem a beadvány tételszámát az abc betűivel törve. Minden új beadványt új tételszám alatt lajstromoztak. A lajstromozásról egyébként lentebb lesz szó a lajstromkönyvekkel kapcsolatban. A kútfőket tárgyi alapon állapították meg. Ugyanarra a tárgyra vonatkozó iratok ugyanabba a kútfőbe kerültek. Néha csak egy, máskor viszont több, olykor igen sok ügy iratai tartoztak közös kútfőbe. A kútfők terjedelme ennek következtében igen különböző, amint azt az országlászati osztálynál 1848-ban a második kútfő mutatja, amely egymaga nagyobb, mint az összes többi. Az országlászati osztály egyes kútfőibe a következő tárgyakat sorolták: 1. kúl 2. 1848. fő. Országgyűlési ügyek, törvények kihirdetése. , Követválasztási ügyek. 3. , Megyei, kerületi és községi népképviseleti rendszer; tisztújítások. 4. , Részek (Partium) visszacsatolása; erdélyi unió; erdélyi ügyek. 5. , Határőrvidék elrendezése. (Üres.) 6. „ Határkérdések. (Országhatár, megyei és kerületi határok.) 7. „ Népgyűlések. 8. , Elsőbíróságú és rendezett tanácsú községekké nyilvánítás. I csomó. 1 csomó. 1 csomó. 1 csomó. 1 csomó.