Ember Győző: Az 1848/49-i minisztérium levéltára (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 1. Budapest, 1950)
II. Miniszterelnökség, Országos honvédelmi bizottmány, Kormányzóelnökség irattárai
II. MINISZTERELNÖKSÉG, ORSZÁGOS HONVÉDELMI BIZOTTMÁNY, KORMÁNYZÓELNÖKSÉG IRATTÁRAI. A miniszterelnökség, illetve az első felelős független magyar minisztérium elnöke, gróf Batthyány Lajos, 1848. március 17-én kezdte meg működését István főherceg nádor-helytartó aznap kelt, hozzá intézett kézirata alapján. Ebben a kéziratban (amelynek eredeti tisztázata a miniszterelnökség iratai között a 208. szám alatt található, s amelynek szövegét többek között kiadta Károlyi Árpád: Németújvári gróf Batthyány Lajos első magyar miniszterelnök főbenjáró pöre c. munkájának II. kötetében, Bp. 1932. 605. 1.) ia főherceg arról értesítette Batthyányi, hogy „ő felsége meg lóvén győződve, miként a fennforgó körülmények sürgetőleg megkívánják, hogy azon felelős magyar ministerium, melynek alakításában ő felsége mai napon kelt k. k. leirata által megegyezett, haladéktalanul öszveszerkessék és activitásba lépjen, engemet felhatalmazni méltóztatott, hogy Önt a törvények értelmében független ministerium elnökévé kinevezvén, ön ministertársait belátása szerint akként és oly számban tegye legfelsőbb k. megerősítés végett javaslatba, amint azt a ministerium feladatához, a ministertársai törvények útján meghatározandó hatásköréhez és saját felelősségéhez képest szükségesnek ítéli". — A főherceg ugyan március 17-én a királyhoz intézett jelentésében úgy számolt be a kinevezésről, hogy az csak ideiglenes jellegű, ideiglenességről azonban a nádor-helytartói kinevezőlevélben szó sem volt, Batthyány megbízatását kezdettől fogva végleges érvényűnek tekintette, s még március 17-én kibocsátotta a törvényhatóságok vezetőihez intézett első számú miniszterelnöki körlevelét. A törvényhatóságok is tudomásul vették a felsőfokú közigazgatás szervezetében megindult átalakulási folyamatot, örömmel üdvözölve azt. Egyre-másra érkeztek Batthyányihoz a megyék és a városok szerencsekívánatait kifejező levelek, egyben pedig a közigazgatás mindennapi kérdéseivel foglalkozó tudósítások. Az első felelős független magyar minisztérium működni kezdett. Működését kezdetben, amíg a felsőfokú magyar közigazgatás átszervezése, először törvényhozásilag, azután pedig a minisztériumról hozott törvény alapján gyakorlatilag is, meg nem történt, az ilyen helyzetben elkerülhetetlen esetlegesség, mind tartalmi, mind pedig formai tekintetben a fokozatos kibontakozás jellemezte. Ez az átmeneti korszak addig tartott, amíg a minisztériumról szóló törvény szentesítve