Ember Győző: Az 1848/49-i minisztérium levéltára (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 1. Budapest, 1950)
V. Belügyminisztérium irattára
Mindezek az okok azt eredményezték, hogy a nemzetőrségi ügyeket a haditanács feloszlatása után nem a belügyminisztérium, hanem a hadügyminisztérium intézte, annak külön osztálya alakult erre a feladatra, a nemzetőrségi osztály. Élén Kiss Károly alezredes állott, aki a volt haditanács politikai osztályának volt a főnöke és egyben az irodának is igazgatója. 1849 márciusának elején az osztályfőnökön kívül 1 segédfogalmazó, 2 számvevő és 2 segédszámvevő szolgált a honvédelmi minisztérium nemzetőrségi osztályán. Az egyik számvevő egyben iktató is volt, az osztályiktatást végezte. Egyébként az osztály iratait először a minisztérium közös irodájában iktatták, a kiadói és irattári munkát is a közös iroda végezte, együtt kezelte a nemzetőrségi osztály iratait a többi osztály irataival. Ezt a helyzetet a Szemere-kormány megalakulása változtatta meg. Szemere ragaszkodott hozzá, hogy a nemzetőrségi ügyek a belügyminisztérium hatáskörébe kerüljenek. Az 1849. május 2-án tartott miniszter-, tanács így határozott a nemzetőrséggel kapcsolatban: „A nemzetőrség, mint a polgári szabadság s a közbátorság biztosítéka, s eképen a belügynek egyik leghatályosabb igazgatási eszköze, ezen (t. i. a belügyi) minisztériumhoz aképen csatoltatik, mint az az első minisztérium idejében csatolva volt. — Midőn azonban valamely helybeli nemzetőrség a hon védelme érdekében saját határából kimozdíttatik s az álladalom által láttatik el, kimozdítása idejétől hazatértóig a hadügyminisztérium intézkedése alatt fog állani". (Orsz. Lvt. 1848/49-i min. lvt. Miniszterein, lvt. Minisztertanácsi jegyzőkönyvek.) A belügyminisztérium kebelén belül külön nemzetőrségi osztályt szerveztek, amelynek élére Kiss Károly alezredes került osztályfőnöki vagy osztályigazgatói címmel. Ezzel egyidőben a hadügyminisztérium nemzetőrségi osztálya, amelyet Kiss Károly vezetett, megszűnt. Kiss Károly osztályigazgatónak 1849. május 13-án készített tervezete így szabályozta a belügyminisztériumi nemzetőrségi osztály ügyvitelét: „Minden hivatalos tárgyat a nemzetőrségi osztály a belügyminisztérium irodaigazgatójától vészen át, melyet az osztály sorjegyzője beiktat s nemzetőri számával külön bejegyez. (Tehát a nemzetőrségi vonatkozású iratokat az általános iktatás után az osztályon külön is iktatták.) — Az osztálynál tárgyalt iratok (kiadványok tervezetei és tisztázatai) szinte nemzetőrségi számmal jegyeztetnek be, aláírásra a belügyminiszternek vagy álladalmi titkárnak terjesztetnek elé. Az osztályfőnök csak olyas rendeleteket írhat alá, melyek csekélyebb nyomatékű tárgyakban a nemzetőrseregi parancsnokokkal közöltetnek. — A törzstisztek kineveztetése vagy felyebbeztetéseérti (előléptetése ügyóbeni) ajánlatok az ország kormányzójának terjesztetnek fel. A kinevezési okleveleket szinte ő írja alá s ellenjegyzi a belügyminiszter. A segédtisztek kinevezése egyedül a belügyministertől függ. Mivel pedig a nemzetőrseregi tiszteknek rangjok a hadseregével egyenlő, ez okból minden kinevezés a hadügyministeriummal is közöltetik". (Orsz. Lvt. 1848/49-i min. lvt. Belügymin. lvt. Vegyes iratok.) A hadügyminiszter e szerint minden befolyását elvesztette a nemzetőrségi tiszti állások betöltésére.
