Ember Győző: Az 1848/49-i minisztérium levéltára (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 1. Budapest, 1950)

V. Belügyminisztérium irattára

országos hatóság volt, a minisztériumtól függött, tőle kapott utasításokat, hozzá terjesztett fel jelentéseket. Igen bizalmas természetű jelentések vannak ebben iái sorozatban. A belügyminisztériumban éppen bizalmas jellegük miatt nem iktatták őket. Perczel Móric, Hajnik Pál és Nagy Gusztáv a jelentések aláírói, ez utóbbi is az országos rendőri hivatal első tisztviselői közé tartozott. Május 15-én kelt az első jelentés, a következő június 30-án. Júliusban és augusztusban majd minden napról van jelentés, szeptember 7-i az utolsó. Igen fontos források a pesti ellenzéki, radikális mozgalmakra és törekvésekre. 6. Országos rendőri és postaosztály, a) Iratok. 209—211. raktári szám. 1848. 1—679. sz. 3 csomó. (Régji raktári számuk D498—D500.) 212—218. raktári szám. 1849. 1—31. kútfő. 7 csomó. (Régi raktári számuk D501—D507.) összesen 10 csomó. A fentebb említett országos rendőri osztálynak vagy hivatalnak történetében 1848. november végén és december elején fontos fordulat következett be. Ebben az időben, amint azt fentebb már említettük, a honvédelmi bizottmány kormányozta az országot, élén Kossuth Lajossal. A nemzetgyűlés felhatalmazta Kossuthot, hogy alakítson kormányt. A kormányalakítás azonban nem sikerült. Nem sikerült pedig elsősorban a belügyminiszteri tárcával kapcsolatban felmerült nehézségek miatt. Kossuth Madarász Lászlót akarta a belügyminisztérium élére állítani. Ezt azonban ellenezte a bizottmánynak Kossuth után két legaktívabb és legnagyobb súlyú tagja: Nyáry Pál és Szemere Bertalan. Szemere megírta Kossuthnak, hogy Nyáry az egyetlen ember, akivel mint belügyminiszterrel közös kormányban hajlandó résztvenni, mert , reá, mint volt belügyminiszterre, egyedül abban az esetben nem sértő, hogy más valaki kerül a helyére, ha ez a valaki Nyáry Pál. Kossuth ezután úgy hidalta át az ellentéteket, hogy a kormányalakításról lemondott, ezzel szemben a bizottmány tagjai közül a legaktívabbakat a kormányzat egyes ágainak irányításával bízta meg. Madarász Lászlót a rendőri és a postaügyek irányítójává nevezte ki, nem mint minisztert, hanem csak mint a honvédelmi bizottmány tagját. Madarász így 1848 novemberének végén az országos rendőri osztálynak lett a főnöke. Ez a hatóság lett az ő hivatala, ezt szervezte át, bővítette ki olyan méretűvé, hogy nem maradt el egyik minisztérium mögött sem. Jellemző e tekintetben, hogy egy 1849. március 2-án készült hivatalos kimutatás szerint akkor, amikor á belügyminisztériumnak csak 1 tanácsosa, 2 titkára, 1 fogalmazója és 2 segédfogalmazója volt, az országos rendőri és postaosztályon 6 tanácsos, 8 titkár, 6 fogalmazó és 6 segédfogalmazó teljesített szolgálatot. 6* 83