Ember Győző: Az 1848/49-i minisztérium levéltára (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 1. Budapest, 1950)

V. Belügyminisztérium irattára

(előirat száma), jegyzetek (esetleg megjegyzések), kiadvány vagy hatá­rozat kivonata, kelte, előbbi szám, amelyre (a kiadvány) hivatkozik, jegyzetek. A mutató nem szoros betűrendben készült. Két rovata van. Az egyik a címszót és az irat rövidre fogott tárgyát, a másik az iktatói szá­mot adja meg. Az 1—160. és 607—625. számú 1849-i elnöki iratok nem szerepelnek sem az dktatókönyvben, sem a mutatóban. Az 1848-i elnöki iratokról sem .iktatókönyv, sem mutató nem ma­radt fenn. b) Elnöki iratok. 106—108. raktári szám. 1848 1—982. sz. 3 csomó. (Régi raktári számuk D5—7.) 109—110. raktári szám. 1849. 1—625. sz. 2 csomó. (Régi raktári számuk nincs.) összesen 5 csomó. A tekintetben, hogy melyek az elnöki elintézést igénylő ügyek, sem a törvény, sem a minisztertanács, vagy a miniszter nem rendelkezett. Általánosságban csak annyit állapíthatunk meg, hogy a fontosiaibb és kényesebb természetű ügyeket minősítették elnökieknek, ezeket nem az osztályok, hanem a miniszteri iroda intézte el. Az elnöki iratokat kü­lön iktatták és külön sorozatban kezelték. A belügyminisztérium és az alája tartozó hivatalok szervezésére, a főispáni állások betöltésére, biz­tosok kiküldetésére vonatkozó iratok találhatók pl. az elnöki sorozat­ban, de vannak olyanok is, amelyeknél — utólag tekintve őket — sem fontosságuk, sem kényesebb természetük nem állapítható meg. Az 1848-i elnöki iratok között a belügyminisztérium megalakulását megelőző időből, 1848 márciusának végéről és áprilisának elejéről valók is vannak. Nemkülönben, főleg eleinte, olyanok is, amelyeket nem a belügyminiszterhez, hanem másokhoz, elsősorban a miniszterelnökhöz intéztek, s onnan elintézés végett a belügyminisztériumhoz tettek át. Az utolsó, 982. sz. irat november 12-én kelt és 15-én elküldött kiadvány fogal­mazata. Ez azt bizonyítja, hogy elnöki iratokat abban az időben is megkülönböztettek, ha keveset is, amikor a miniszteri állás nem volt betöltve, amikor államtitkár vezette a minisztériumot. 1849 első hónapjaiból is maradt fenn egy-két elnöki irat, mielőtt még a Szemere-kormány megalakult volna. Az iratok zöme azonban ez év májusában kezdődött, amikor már Szemere belügyminiszter volt. Július végéig terjed az 18494 sorozat. Az 1849-i belügyminiszteri elnöki iratok között jelentékeny szám­ban vannak olyanok, amelyeket Szemeréhez nem mint belügyminiszter­hez, hanem mint miniszterelnökhöz intéztek, s amelyekkel kapcsolat­ban ő mint miniszterelnök intézkedett. Miniszterelnöki iratait csak kez­detben iktatatta és kezeltette külön, később már közösen a belügy­minisztérium elnöki irataival.

Next

/
Thumbnails
Contents