Ember Győző: Az 1848/49-i minisztérium levéltára (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 1. Budapest, 1950)

III. Király személye körüli minisztérium irattára

kezzék az alsóbbfokú hatóságokkal, kegyelmezési és örökösödési ügyekben ellenben közvetlenül fordulhassanak hozzá az illetékes törvényszékek és törvényhatóságok. Végül úgy határozott a minisztertanács, hogy ellentétben a többi miniszterrel, akiket távollétükben csak valamelyik, az illető miniszter, vagy a minisztertanács által kijelölt, másik miniszter helyettesíthetett, csak az írhatta alá, illetve ellenjegyezhette a rendeleteket — a király személye körüli minisztert távollétekor saját államtitkára helyettesítette, az ellenjegyezte a királyi rendelkezéseket. (Esterházy jegyzékét 1. a miniszterelnöki íratok között 35/1848. sz. a. A minisztertanács válasza a király személye körüli minisztérium iratai között 170/1848. sz. a. található.) Az államtitkári állásnak ennélfogva különös fontossága volt a bécsi magyar minisztériumban, annál is inkább, mert előre lehetett látni, hogy Esterházy gyakran lesz távol hivatalából. Ez lehet a magyarázata, hogy a minisztérium vezető állásainak betöltése kissé elhúzódott. A minisztertanács úgy találta jónak, hogy Pulszky Ferenc menjen Bécsbe államtitkárnak, aki addig Kossuth minisztériumában viselte ezt a tisztséget. Május 3-án kelt István nádor rendelete, amely Pulszkyn kívül Bartal Györgyöt és Platthy Mihályt álladalmi tanácsosi címmel osztályfőnökökké, Szegedy Lajost, Csergheő Lőrincet, Szalay Ágostont és Beke Kálmánt pedig titkárokká nevezte ki. Május 16-án újabb négy titkár kinevezésére került sor: Nagy Lajos, Kmoskó László, Markovics László és Mayer Fidél kinevező rendeletét írta alá e napon a nádor-helytartó. Három osztálya volt a minisztériumnak. Az elnökinek élén maga a miniszter, illetve az államtitkár állott, a másik kettőt egy-egy államtanácsos vezette. Az egyes osztályok hatáskörét egy júniusvégi kimutatás így határozta meg: Elnöki osztály, a) „A nádor és koronaőrök feleskettetése magát a felség személye körüli ministert illetvén, az ország prímását, a főpapokat, a bánt, az ország zászlósait, a Szent István-rendi vitézeket, a ministereket és az álladalmi tanácsnokokat az álladalmi titkár esketteti fel." — b) „A pénz-, valamint a hadügyministerek köréhez tartozó főbb tárgyakat, s általában mindazt, mi a felséggel vagy az osztrák ministerekkel s külkövetekkel kívántató személyes értekezést igényel, a külügyminister, vagy helyette az álladalmi titkár viszi, ezek iránt a nevezett magyar ministerekkel ő levelez." — c) „Mindaz, mi a dolgok kezelésében uj szabályzatot, vagy a már megállapított szabályok módosítását kívánja, az álladalmi titkár által tárgyaltatik." — d) „A ministeri tanácskozmányokban a minister távollétében vagy akadályoztatása esetében az álladalmi titkár elnököl." — e) „A postákat az álladalmi titkár nyitja fel és kiválasztván azokat, mik elnöki tárgyalást kivannak, a többit az álladalmi tanácsosokhoz utasítja." — f) „A minister távollétében vagy akadályoztatása esetében minden hivatalos kiadvány az álladalmi titkár aláírásával eszközöltetik." Bartal államtanácsos osztályára három titkárt osztottak be. Az egyik (Csergheő) „az útlevelek, a ki- és bevándorlók, vagy a hazából