Ember Győző: Az 1848/49-i minisztérium levéltára (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 1. Budapest, 1950)

II. Miniszterelnökség, Országos honvédelmi bizottmány, Kormányzóelnökség irattárai

9. raktári szám. 1849. No 2467—3653. 1 kötet. (Régi raktári száma nincs.) (Felirata: A miniszterelnökség iktatókönyve.) 10. raktári szám. 1849. No 3654—4099, 5100—5857. 1 kötet. (Régi raktári száma nincs.) (Felirata: A miniszterelnökség iktatókönyve.) 11. raktári szám. 1849. No 4100—4389. 1 kötet. (Régi raktári száma nincs.) (Felirata: Honvédelmi bizottmány és kormányzó iktatókönyve.) 12. raktári szám. 1849. No 5858—8164. 1 kötet. (Régi raktári száma nincs.) (Felirata: Honvédelmi bizottmány és kormányzó iktatókönyve.) összesen 9 kötet. A köteteken olvasható feliratok nem fejezik ki híven azok tartalmát, ennek az a magyarázata, hogy nem egykorúlag készültek,, mint ahogyan a kötetekbe foglalt iktatói íveket is később kötötték egybe. Amikor az iktatói ívek egybekÖtésére és a feliratok megfogalmazására sor került — azonkívül, hogy egyes ívek már nem voltak meg — feledésbe merült, vagy pedig nem vették figyelembe, hogy voltaképen három egymást váltó kormányhatóság működése során keletkezett anyaggal állottak szemben, s ennek megfelelően lehetett és kellett volna az íveket elkülöníteni, illetve összefogni, ezt a három tagozódást a feliratokban is kifejezésre juttatni. Az első a három kormányhatóság közül a miniszterelnökség volt, a második az országos honvédelmi bizottmány, a harmadik végül a kormányzó-elnökség. Annak a szoros kapcsolatnak, szinte szerves összefüggésnek, amely e három kormányhatóság iratanyaga között létrejött, inkább külső, esetleges, nem pedig belső, szükségszerű adottságok voltak az okai. Az országos honvédelmi bizottmány akkor kezdte meg működését, amikor a miniszterelnökség Batthyány végleges lemondásával megszűnt, s akkor fejezte be, amikor Kossuthot kormányzó-elnöknek megválasztották. A miniszterelnökség feleslegessé vált irodáját átvette az országos honvédelmi bizottmány, majd pedig a kormányzó-elnökség örökölte. Az iroda minden fennakadás nélkül folytatta a maga írásbeli munkáját, miközben gazdája két ízben is megváltozott. Még csak azt sem tartotta szükségesnek, hogy az iratok iktatói számozását újrakezdje, ugyanúgy iktatott tovább, mintha a főhatóság, amelyhez tartozott, amelynek segédhivatala volt, csupán nevét változtatta volna meg. Számszerintíi pontossággal megjelölni a határt, ahol a három kormányhatóság közösen kezelt iratanyagában és iktatókönyveiben a miniszterelnökség iratai végződnek és az országos honvédelmi bizottmányé kezdődnek, nem lehet. Mert vannak olyan számok, amelyek alatt iktatott beadványok még a miniszterelnökséghez érkeztek, az ugyanazon számok alatt iktatott kiadványokat azonban már az országos honvédelmi bizottmány tagjai vagy tisztviselői fogalmazták, s ezek