Ember Győző: Az 1848/49-i minisztérium levéltára (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 1. Budapest, 1950)

X. Igazságügyi minisztérium irattára

Minden beadványról előadói vagy votum-ívet vettek fel, mind a miniszteri irodán, mind pedig az osztályokon. Az előadói ív mellső lapján első helyen az iktatói számot és a votum-ív felvételének keltét találjuk. Következik a beadvány tartalmi kivonata, esetleg kelte és száma. Majd la kivonatoló aláírása. Ezután az elintézésre vonatkozó javaslat vagy utasítás. A javaslattevő aláírása és a javaslattétel kelte. Végül a javaslatot jóváhagyó aláírása és esetleg a jóváhagyás kelte. Természetesen előfordul, hogy ezek közül a feljegyzések közül egy vagy több is hiányzik. A votum-ív külső lapján az iktatói szám, az ív felvételének kelte, az osztály neve, alul pedig a később feltüntetett irattári jelzet látható. A votum-íven adott utasítás értelmében készültek a kiadványok fogalmazatai vagy tervezetei. Mellső oldalukon a következő feljegyzések vannak: iktatói szám, tervezet kelte, címzett neve, tervezet szövege, fogalmazó aláírása, jóváhagyó aláírása és a jóváhagyás kelte, kiadványozó aláírása és a kiadványozás kelte, végül a tisztázásra és a tisztázat elküldésére vonatkozó kiadóhivatali jegyzetek és aláírások. A külső oldalon pedig: iktatói szám, tervezet kelte, a kiadvány címzettje és tárgyi kivonata, az elintézésre vonatkozó utasítások és megjegyzések olvashatók, végül pedig az irattári jelzet. Az irattárban az osztályok iratait az osztályokon belül kútfőkbe és tételekbe osztották. Minden új iktatói számnak külön tételszám felelt meg. A kiadványtervezetek, amelyek a megfelelő beadványok iktatószámát viselték, a beadványok „a" betűvel tört tételszámát kapták. Az irattári jelzet tehát a következő adatokat tartalmazta: osztály neve, évszám, kútfőszám, és tételszám. Az elnöki iratokat — kivéve a szegedi korszakot i— nem osztották kútfőkbe és tételekbe, hanem az iktatószámok sorrendjében őrizték. Az iktatói szám egyben irattári jelzet is volt. A beadványokon a mellékletek számát, a mellékleteken pedig a beadvány iktatói számát is feltüntették. 1. Elnöki iratok. 630. raktári szám. 1848/1849. 1 csoríiü. (Régi raktári száma D103.) 1848 május-augusztusából és 1849 május—júniusából való iratok, tehát abból az időből, amikor miniszter állott a minisztérium élén. Az 1849 júliusából való elnöki iratok a szegedi iratok sorozatában vannak. Az elnöki iratokat a miniszteri irodán külön iktatták, az iktatói számokat „E" betűvel jelölték. Előfordult, hogy az általános vagy központi iktatáson már átment iratok kerültek elnöki iktatásra, ezeken kétféle: általános és elnöki iktatószám található.