Ember Győző: Az 1848/49-i minisztérium levéltára (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 1. Budapest, 1950)

VII. Közmunka- és közlekedésügyi minisztérium irattára

Ha ez az idegenszám már maga is törtszám volt, az iktatószám kétszeresen törtszám lett. 1848 decemberének végéig 124 számot iktattak. 1849-ben az első öt számot még az 1848-i rendszernek megfelelően iktatták. 1849. január 12-től kezdve a minisztérium főhatósága megszűnt a Budapesten maradt térképészeti osztály fölött. Az osztrák uralom alatt visszaállították a régi építészeti főigazgatóságot. Ennek rendelték alá a térképészeti osztályt, magát az építészeti főigazgatóságot pedig a szintén visszaállított magyar udvari kamarának. A térképészeti osztály továbbvezette az iktatókönyvet, de iratainak nem adott külön iktatószámot, hanem az építészeti főigazgatóság iktatószámait vezette be az iktatókönyv első rovatába. Iratait tehát az építészeti főigazgatóságon iktatták először, ott kapták az iktatószámokat. Az osztályon újraiktatták őket, de ez alkalommal új számot nem adtak nekik. Ez a magyarázata, hogy az iktatókönyvben az iktatószámok sora ebben az időben miért hézagos. Az iktatókönyv rendszere egyébként változatlan maradt. — így iktattak 1849. május 30-ig. Az első iktatott főigazgatósági szám az 1. volt, az utolsó a 369. Amikor Budapest újra a magyarok kezére került, visszaállították az 1848-i állapotot. Az iktatást május 31-én a 6. számmal az 1848-i rendszer szerint folytatták, úgy, ahogy 1849 elején a 5. számnál abbahag>ták. így iktattak július 7-ig, a 36. számig. 1849. július 7-e és augusztus 6-a közt szünetelt az iktatás. Augusztus 6-án újrakezdték, ott ós úgy, alhol és ahogy május 30-án abbahagyták. Az első iktatott főigazgatósági szám a 374. volt. Az .iktatókönyvet 1850. január 2-ig vezették. A legmagasabb főigazgatósági szám, amit iktattak, az 1623. volt. b) Iktatókönyv mutatója. 447. raktári szám. 1848/1850. 1 kötet. (Régi raktári száma nincs.) A 446. raktári számú iktatókönyv mutatója. Rovatai: címszó, tárgy, szám.