Ember Győző: Az 1848/49-i minisztérium levéltára (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 1. Budapest, 1950)

VI. Pénzügyminisztérium irattára

Jelenlegi címe: series numerorum in salinaribus. Több részből áll. Az első egy idegen számmutató, amely valószínűeg a mármarosi kincstári igazgatóság számainak megfelelő kamarai és minisztériumi számokat mutatja. A számok sorrendje nem pontos. A második a csempészeti biztosság (helyesen: a só és harmincadcsempészi ítélőszék) iratadnak számsora. 2101/1—21.137/720., valamint 21.138/1—21.145/8. számokat tartalmazza. Gyakorlati jelentősége nincs, mert az ítélőszék iratai hiányzanak. A harmadik a két szakosztály kamarai iratainak a számsora, amely az április 26-án tartott 17. tanácsülésen tárgyalt 13.160. számmal végződik. A negyedik a két sószakosztály iratainak a számsora, amely a 201—24.064. számokat tartalmazza. A két utolsó számsor rendszere ugyanolyan, mint a pénztári szakosztályé. 5. Álladalmi javak osztálya. Ennek a főosztálynak a keretébe öt szakosztály tartozott: 1. a jogügyi vagy úrbéri (úrbérrendezési), 2. a bánáti, 3. a bácsi, 4. az óbudai, 5. az egyházi. Valamennyi a kamarai kezelésben volt jószágok kormányzatával foglalkozott. Háromnak közülük: a jogügyinek, a bácsinak és az óbudainak az iratait az irattárban együtt kezelték. A) Jogügyi, bácsi és óbudai szakosztályok. Jelenleg ennek a három szakosztálynak az iratanyagát nevezik a pénzügyminisztérium gazdasági osztálya iratainak. Az elnevezés onnan származik, hogy a kamaránál a gazdasági ügyosztály (departamentum oeconomicum) volt az előde a minisztérium e három szakosztályának. Valójában az álladalmi javak főosztályát és annak mind az öt szakosztályát megilleti a „gazdasági" jelző. Hívták őket így is, az egyes szakosztályokat az ABC első betűivel különböztetve meg egymástól. A jogügyi szakosztály volt a „Gazdasági A", a bánáti a „Gazdasági B", a bácsi a „Gazdasági C", az óbudai a „Gazdasági D" és végül az egyházi a „Gazdasági E". A jogügyi szakosztály, mint neve is mutaja, az összes pénzügyminisztériumi igazgatás alá tartozó birtokok jogi kérdéseivel foglalkozott. Az egyházi szakosztály illetékessége az egész országra kiterjedt, a pénzügyminisztérium gondjaira bízott egyházi jellegű birtokokat kormányozta. A nem egyházi jellegű birtokok kormányzatán három szakosztály osztozott, területi alapon. Az egyik a bánáti, a másik a bácskai, a harmadik végül, amelyet óbudainak neveztek, nemcsak az óbudai kincstári uradalomhoz tartozó jószágokat igazgatta, hanem illetékessége a Bánát és a Bácska kivételével az ország egész területére kiterjedt. Szla-