Ember Győző: Az 1848/49-i minisztérium levéltára (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 1. Budapest, 1950)

VI. Pénzügyminisztérium irattára

rovatai nincsenek kitöltve. 1848. április 12-e és október 13-a között vezették. Rovatai: sorszám (iktatói szám), kelet (az iktatott irat érkeztének kelte), tárgy, jegyzetek (az elintézésre vonatkozó feljegyzések), vonatkozat (ezt ia rovatot nem töltötték ki). Az iktatókönyvhöz mutatót kellene készíteni, amely egyben az iratoknak is mutatója lenne. b) Iratok. 275—276. raktári szám. 1848 1—1805. sz. 2 csomó. (Régi raktári számuk nincs.) A miniszteri irodán külön iktatott és kezelt iratok 1848. április— augusztusából, iktatói számok szerinti sorrendben. Sok szám hiányzik. A második csomó végén beosztásra váró darabok, köztük számozatlanok is, amelyeket a sorozat végén időrendben kell rendezni és elhelyezni. Van egy irat 1849-ből is. A miniszter elnöki iratait, mint már szó volt róla, külön iktatták és kezelték. Az iktatás valószínűleg a miniszteri irodán alkalmazott egyik segédfogalmazónak volt a feladata, ö írta a beadványok hátlapjára az iktatói számokat, eleinte melléjük, később alájuk pedig a „P. M." — „Pénzügyi Minister" betűket, illetve szavakat. Az iktatáskor a beadvány érkezésének a keltét is feljegyezték. A tartalmi kivonatot olykor már az iktatáskor, olykor csak később vezették a beadványokra. Előfordult, hogy Kossuth sajátkezűleg kivonatolta a beadvány tartalmát és örökítette meg kézhezvételének idejét. Ugyanezt titkárai is megtették. A kiadványok tervezeteit a segédfogalmazók és a titkárok készítették, sokszor maga Kossuth fogalmazott. Kossuthon kívül az államtitkár, sőt ia két titkár is kiadványozott. Az előadó és a kiadványozó gyakran nem írta alá nevét. Általában megállapítható, hogy a miniszteri irodán az ügymenet nem volt olyan formalisztikus, mint a szakosztályokon. Az előadói ívek általában úgy készültek, mint a szakosztályokon, egyes részek azonban rendszerint elmaradtak. A segédhivatali feljegyzések közül pl. csak az elbocsátásnak, a tisztázat elküldésének ideje szerepel. Valószínű, hogy a tisztázás és a postázás munkáját is maga a miniszteri iroda végezte. Az első fogalmazatok április 12-én és 13-án még Pozsonyban készültek, április 18-án keltek az első pestiek. Minden iraton vörös tintával írt levéltári jelzet látható: az ABC betűi számokkal törve. Valószínűleg Vörös Antaltól, a miniszteri iroda irattárnokától származtak. Minthogy a lajstromkönyv nem maradt fenn, mia már bajos lenne megállapítani, hogy milyen volt a Vörös Antal-féle irattári rendszer. Gyakorlati jelentősége egyébként nincs a kérdésnek, mivel az iratok jelenleg nem az irattári jelzetek, hanem az iktatói számok sorrendjében fekszenek. Semmi értelme sem lenne ezt a rendet megváltoztatni és a régi irattári rendszert újra alkalmazni.