Ember Győző: A Magyar Országos Levéltár fondjainak és állagainak jegyzéke I. kötet A-O szekciók (Budapest, 1974)
vagy állagok. A fondok szintjéig mindenképpen lemegy. Ha a fondon belül állagok nincse nek, megmarad ezen a szinten. Ha ellenben a fond állagokra tagolódik, lemegy az állagok szintjére. Azt is mondhatjuk tehát, hogy a jegyzék szintje vegyes, bizonyos anyagnál fond szintü, másnál állagszintü. A Filmtár jegyzékének szintjéről külön lesz szó. A Magyar Országos Levéltár 1959/60ban megjelent fond és állagjegyzéke első sorban szintje tekintetében különbözött a Központi Gazdasági Levéltár 1960ban közzétett fondjegyzékétől. Ez utóbbi megállt a fondok szintjén, állagok nem szerepelnek benne. Az 1962ben megszűnt Központi Gazdasági Levéltár anyagának legnagyobb részét a Magyar Országos Levéltár vette át, ez az anyag az Országos Levéltár IV. osztályára ke rült, mint az Országos Levéltár "Z" szekciója. Most kiadásra kerülő jegyzékünkben már szerepelnek ennek az anyagnak nemcsak fondjai, hanem állagai is. A jegyzék részletessége szélességének is szoktuk nevezni elsődleges rendelte téséből következik. A biztonsági célzatú vagy nyilvántartási levéltári segédletek mind szin tetikusak, nem pedig analitikusak. Ez azt jelenti, hogy adataik összefoglalóan vannak meg határozva, nem pedig részletesen kifejtve. Fondjaink és állagaink mostani jegyzéke ugyan úgy szintetikus, mint ahogyan az volt az első kiadásban is. A jegyzék rendszere olyan kérdés, amellyel kissé behatóbban kell foglalkoznunk, mert az első kiadásban megjelent jegyzék rendszere ellen észrevételek, kifogások merültek fel, amiket helyeselni, elfogadni nem tudtunk, igy a második kiadásban megjelenő jegyzék rendszere lényegében ugyanolyan marad, mint amilyen az első kiadásban közzétetté volt. Az észrevételek tulajdonképpen nem is a jegyzéknek, hanem anyagunknak a rend szerét kifogásolták, mégpedig anyagunknak azt az általunk ideálisnak tekintett rendszerét, amelyet a jegyzék tükröz, és amelyet a cél és észszerüség határai között nagyrészt már a raktárakban is kialakitottunk, részben pedig ezután szándékozunk kialakítani. A levéltári intézmények túlnyomó többségében a levéltári anyag tényleges raktári rendje nem felel meg az anyag ideális rendszerének. Mi arra törekedtünk, hogy a kétféle: ideális és tényleges rendszer és rend, amennyire lehetséges, azonos legyen. E törekvésünk eredményeképpen nagyrészt már elértük, és a jövőben kevés kivétellel teljesen elér jük, hogy fond és állagjegyzékünk anyagunknak nemcsak ideális rendszerét, hanem egyben tényleges raktári rendjét is tükrözni fogja. Így meg fog felelni az elsődlegesen biztonsági célzatú, nyilvántartási jellegű levéltári segédletek, amelyeknek körébe tartozik, ama sajá tosságának, hogy rendszerük a levéltári anyag tényleges raktári rendjének felel meg. Ugyan akkor, mivel az anyag tényleges raktári rendje kevés kivétellel az ideális rendszerhez igazodik, jegyzékünk másodlagos célját, a tájékoztatást, sokkal jobban szolgálja, mint az elsődlegesen biztonsági célzatú levéltári segédletek általában teszik. IV.
