Magyarországi és erdélyi központi kormányszervek szervezetének és működéseinek története 1526-1867 (Levéltári szakmai továbbképzés Felsőfok 7. Budapest, 1959)
A diploma leopoldinum kora
Ami mársaosi a kuruc központi igazgatásnak az országgyűlés utáni mtJx^dését ihleti, ás Erdélyi Sonsilium 1707 # május közepétől kezdve mSkidik /ka ugyan ismét nem rendszeresen/. A kincstári igazgatás legnagyobb részét Rákóczi erdélyi vicef raefectus-:* irányltja; ez csak a fejedelemtől ás főpraefec- „ us-ától függ. a the s&ur ariu s - sz a 1 csak "egyetértésben" kell működnie. Alája van rendelve a fejedelem erdélyi jószágai proventus-r.tr&k pereeptora. A harmincadígazgatás ólén főinsue ctor áll. 1 tizedigazgatás vehetője továbbra is Teleki Mihály, mint fő&rendator, A thesaurarius, 3*gy csak az uj,fiscalitas-ok /labanc urak elkobzott birtokai/ igazgatására s az országos kivetések adminisztrálására ügyel fel, s a főcommissarius teendőit végzi. AZ érchegység igazgatása továbbra is külön történik; as inspector látja el a kolozsvári pónzverőház ellenőrzését is. Az ötödik Toeríődus végét Erdély második elvesztése jelenti /1707 őszén/. Az utolsó időszak az 1708-as esztendő s 1709 eleje* lákóezi Károlyi Sándort küldi főparancsaokként Erdélybe; mellé 4 tanáésurat rendel /a tanácsnak titkára is van/. Az igazgatás egyes részfeladatai közül a kimostárlak lényegileg teljesen kikerülnek a thesaurarit.s hatásköréből /a fejedelem vicepraefectus«a és egy másik külön megbízottja foglalkozik ezekkel/} Qoamissariatica-teendői viszont annál nagyobbak: meg kell vizsgálnia a marosvásárhelyi országgyűlés kivetésének beszolgáltatását, s szükség esetén /a tanáccsal együtt/ uj kivetést kellett tennie. /A tanács ós az igazgatás egyes szakágai vezetőinek tényleges működése kevéssé ismeretes. Az érchegység igazgatása Ismét csak külön történt; ott tartja magát a legtovább - 17©9 elejéig; Erdély többi részeit már 1708 őszén elvesztiRákóczi a kuruc igazgatás./ Összegezve ugy jellemezhetnők Rákóczi erdélyi kormányzatát, hogy két tendencia érvényesül benne: a fejedelmi abszolutizmusé, amit maga Rákóczi, abszolutisztikus jellegű kormányszervei ós a saját /"bizalmi"/embereivel végzett igazgatás, képviselnek, s a nemesi demokráciáé /amelynek az erdélyi kuruc rendek az exponensei/. . Sem kell t^M^^étesen azt hinnünk, hogy Rákóczi erdélyi uralma az 1703 előtt létrejött erdélyi Habsburg-kormányszervek teljes megszűnését jelenti. A császáriak s&haaem szorulk nak ki teljesei Kedélyből /Sz«?ben végig császári kézen marad, s amellett 1705 novemberétől 1706 nyaráig as Jrche&ység kivételével egész Erdély, 1707 végétói 1708 tavaszáig iámét csak az egész ország - az Érchegységre ekkor is csak beütnek a császári seregek -Habsburg-igazgatás alatt áll/. A öubernium Szebenbe szorul, s a féhadfaraacamöJc kozvctloa irányítása alá kerül /annak mintegy postásé szervévé válva/, Létszáma is megcsappan /J. Sachs von Harteneck szász comes^kivégzése, Bethlen Miklós főkancellár fogságra vetése, Aper István - aki lemondott a kincstartóságról és az ország generálisának tiajgtót tölti be - s más tanácsosok, majd 1708 őszén Bámffy gubernátor halála/, s 1/08 végén már csak egyetlen magyar és két^ szász tanácsosa van életben; a kardinális tisztségek betöltői
