Magyarországi és erdélyi központi kormányszervek szervezetének és működéseinek története 1526-1867 (Levéltári szakmai továbbképzés Felsőfok 7. Budapest, 1959)
A diploma leopoldinum kora
protestáns rendek kost. AB tgy végére lényegében as 1695. ©kt. 1-én I. ilpét által kiadott iastruetio s a Kancellária tisztviselőinek as év októberébán-novemberében történt felesketése tesz pontot. Az utasítás alakítja ki a hatóság személyzetéti az országgyűlés által jelel, t alkancellár mellett két refe- . render ima mflkodik, amellett registrator, taxator és három kancellista. /Bsek jelölésébe csak a ©sbernlumnak van beleszólása, az ©rázággy3.iésnek nincs./ Az alkancellár, a referendarius-ok, a registrator éu taxator alkotják a Kancellária tanácsát. Az utasítás részletesen előírja a hatóság ügyrendjét: első helyen az ország egészét illető közügyek tárgyalandók, azután a fiscalla^ a&jd a communitas-ok ügyei; ezek után az Özvegyeké és árváké /ez az instruct!o-k eléggé sablonos fordulatja/ s végül,. érkezeik rendjében, a többi ügyek. AZ utasítás rendezett segédhivatali munkát s gondos iratőrzést ir elő a hatóságnak. A Kancellária vezetőjének évenkénti váltogatása elmaradj ha azonban az Erdélyben maradt főkancellár, Bethlen Miklós Bécsben tartózkodik, ő vezeti a hatóság munkáját. A differenciálódás másik fő mozzanata a kincstári igazgatás kiválása a Gubernium hatásköréből. Blőbb magán a thesaurarius feladatkörén és függési viszonyán történik változás. Az 1691 utáni első kincstartót, Haller Jánost felváltó Apor István 1696. március 11-én kiadott utasítása szarint az erdélyi kincstári igazgatás kifejezetten alá van rendelve az Idvari Kamarának, A thesaurarius némileg függetlenebbé válik a Guberalamtól; a tisztán gazdasági vonatkozású kincstári ügyek Igazgatását maga látja ©l f A mixta«*kbaa azonban /ahol tehát bíráskodási, közigazgatási, katonai vágy , magánjogi ügyekről is szó volt/ a Gubernium döntött /természetesen a kincstartó részvételével/. Az utasítás egy /még nem állandó/ tanácsot is kívánt létrehozni a thesaurarius irányítása alatti ennek tagjai a fisealis director, a fisoalls procurator, a -2 or dinar ius exactor, a szénbánya-, a harminoad-r felügyelő, az arany- /és egyéb nem©sfém-/bányák felfigyelőjé s végül a kincstári jószágok praefectua-a lettek volna. A karlócai béke után aztán az uavar radikális lépésre határozta el magát az erdélyi kincstári ügyeket illetően: Cameratica öommissio-t küldött Srdélybo, ©l&bb fhavónath szepesi kamarai praefactus-azal* majd a 2 geeau-t eat vérrel az élén^A bizottság 1699. június 50-án és július 3©«~án nyerte Instructio-it; ezek szerint feladata elsősorban az alapos tájékozódás volt* B&t igen intenziven végezte isj igy azután X. Xipót 170©* január 15-éa elrendelhette az egész erdélyi kincstári igazgatás átszervezését. A thesaurarius tisztét meghagyta* de Aport utasította; extra trita et ©rdinaria semmit sem tehet a ©ameratica Commisio nélkül annak erdélyi tartózkodása alattj a kincstári személyzet is engedelmességgel tartozott a bizottságnak. A felesleges erdélyi kincstári tisztségeket az 170©. január 15-1 rendelet eltörölte; egyben ugy intézkedett, hogy minden fontosabb funkcióban lévő erdélyi kincstári tiszt mellé német vagy extraneus /nem erdélyi/ felügyelő állítandó ellenőrül. A kincstári igazgatás igy lényegében kikerül a Gubernium hatásköréből.
