Magyarországi és erdélyi központi kormányszervek szervezetének és működéseinek története 1526-1867 (Levéltári szakmai továbbképzés Felsőfok 7. Budapest, 1959)

Az abszolutizmus korának magyarországi kormányzata(1849-1867)

volt ugyan a minisztertanácsnak s mint ilyen résztvett annak tanácskozásain, ha azokon Magyarországot is érintő ügyekről volt szó.j, kancellária a minisztériumokkal é3 más központi hatóság okival mellérendelt viszonyban állott ós azokkal jegyzékváltás, íll. átiratok formájában levelezett, -A magyarországi közigazgatási és törvénykezési hatóságok a kancellária alárendelteegében voltak, esekkel rendeleti uton érintkezett. A kancellária területi illetékessége a történeti Magyarországra terjedt ki, Erdély és Horvát-Szlavonország nélkül, tehát magába foglalta az országtól 1849-ben elcsatolt Kraszna»KÖzépszolnok és Zaránd megyéket s a Kővárvidéket, valamint az un. Szerb-Vajdaságot és Temesi-Bánságot is. Ugyancsak visszacsatolták 1861-ben az országhoz a Muraközt, amely 1849 óta Horvátországhoz tartozott. Szervezetileg a kancellária két főrészre tagozódott: as elnökségre és a kancellária plónumát kitevő tanácsra. A tanács mindenegyes tagja mellett egy-egy osztály alakult ki, az illető tanácsos referenciájába tartozó ügyek adminisztrálására. A kancellária'visszaállításakor a helytartótanács és kir* biróságok korábbi törvényes hatáskörét és a városok és megyék önkormányzatát is visszaállították, a közigazgatási bíráskodás vezetését pedig az országbíróra bízták, igy a kancelláriához csak azok az ügyek kerültek, amelyek mindig az uralkodó közvetlen döntése alá bocsáttattak, vagy a kancelláriára történt átruházás folytán annak hatáskörébe tartoztak. 1361 novemberében azonban a megyei ós városi szervek intézkedési jogát újból megnyirbálták s azt kisehbrészben a helytartótanácsra, nagyobbrészben a kancelláriára ruházták át* így a visszaállított kancellária működése az 1848 előttihez viszonyítva szélesebbkörű volt. Teljes egészükben a kancelláriára hárultak a volt cs. kir. igazsagügyminisztérium teendői, a törvényszékek szervezése és állandó ellenőrzése, valamint a torvények magyarázata, az ideiglenes törvények szükségessé vált javításáról való tárgyalások. A kancelláriának volt fenntartva a politikai közigazgatásnak, a közigazgatási bíráskodásnak, a kultuszügyéknek, a közoktatásnak legfőbb irányítása, a töldtehermentesítéssel, adóüggyel; kereskedelemi!el, közlekedésüggyel, nyilvános intésetekkel összefüggő kérdésekben a felsőfokú döntés« Végül alsóbb hatóságok döntései ellen benyújtott fellebbezéseket neki kellet elintéznie, ami főképpen úrbéri, -ipar- és privilégium ügyekben fordult elő igen nagy számban. A visszaállított "m. kir, helytartótanács" élén kezdetben Maqláth György állt, majd as 1861, évi események következtében ő lemondván, as uralkodó nov..5~án gróf pálffy Móric altábornagyot m. kir. helytartóvá nevezte ki.Pálffy a katonai önkényuralom szellemében vezette a helytartótanács elnökségét >