Magyarországi és erdélyi központi kormányszervek szervezetének és működéseinek története 1526-1867 (Levéltári szakmai továbbképzés Felsőfok 7. Budapest, 1959)

Az abszolutizmus korának magyarországi kormányzata(1849-1867)

cemberétől kezdve egy XI. Ügyosztály is működött, hadikártéritésl ügyek intézésére. A helytartóság Geringer Ceatral-Bureau-jából alakit és működésének első évében Geringer volt a vezetője aaOLiral, hegy helytartói cimet kapott volna. 1851* október 10-én Ferenc József Albrecht főherceget nevezte ki Magyarország katonai és polgári kormányzajának. Innék következtében Geringer 1S52 elején végleg Magvált a helytartóság vezetésétől s ismét az osztrák belügyminíe^stóriumban nyert beosztást* BttŐl kezdve aévlog Albrecht a helytartóság vezetője, valójában Be la Motte vezeti az ügyeket s a helytartó hatáskörébe tartozókat terjesztik csak fel Albrechthoz* Ettől kezdve a helytartóság már nem közvetlenül levelez a bécsi minisztériumokkal? hanem az Albrecht vezetése alatt álló magyarországi katonai ég polg

ári ko^atoyz óságon /k.k. Militär- und Givil-Gouvernement far Ungarn/ keresztül. ' . Albrecht az uralkodó közvetlen helytartója volt az országban 8 egysüsesélyben az ország területén állomásozó un. harmadik hadsereg parancsnoka. A kormányzói iroda Így a hadseresparancsnoksággal szoros perszonál-unlót alkotott /voltaképpen az utóbbinak polgári osztályából alakult át katonai és polgári kormányzósággá/* Albrecht főherceg a helytartósági ügyek közül csak a fontosabbakat intézte ma^as minden jogszabályalkotást és szervezési ügyet, minden kinevezési ügyet, személyi, kitüntetési javaslatot fel kellett terjeszteni hozzá* 6 irányította a rendőri ügyeket is. Mindazokban az ügyekben, amelyek a minisztériumok hatáskörébe tartoztak, vagy legfelsőbb elhatározástól függöttek, jegyzékeket küldött Bécsbe, mig a miniszterek "alá- zatos jegyzékeket" intéztek hozzá* A helytartóság minder, általános rendelkezését, amelyet a kormánylapban és a hivatalos újságban tettek közzé, a katonai és polgári kormányzó nevében és aláírásával adták ki. A pénzügyminisztériumtól függő hatóságok, a kamarai igazgatóságból szervezett Országos Pónzügyigazgatóság /Finanz-Landes-Direction/ és az ideiglenes adókataszter bevezetésére rendelt bizottság minden felfelé küldött javaslatukhoz a kormányzó előzetes beleegyezését kérték. Ugyanezek az elvek voltak érvényesek a mezőgazdasági és bányaügy1 meg a kereskedelmi, ipari és középltésügyi minisztériumnak alárendelt hatóságokkal szemben is /a postahivataloknál azoabaa azzal a korlátozással, hogy ott csak a hivatali helyek betöltésére aézve kellett az előzetes beleegyezést kikérajt* /Ugyanés állt az igazságügyi szervekre is. A kormányzó tehát személyi és ál-, lamrendőri vonatkozásókban kezében tartotta az ország egész államigazgatását. A katonai és polgári kormányzatot 1856 őszén választották véglegesen szét s ekkor a kormányzóságot w

ss» kir. fő

kbrmáayzósá

g

gá* /k.k* General Gouvernement für Ungarn/ sz#rv¥iltikJat. A főkormányzóság volt a magyar királyság legfelsőbb politikai hatósága, neki volt alárendelve az ország minden politikai és rendőri hatósága. A főkormányzóság magasabb vonalon a Minisztériumokkal, a legfőbb rendőrhatósággal és a legfőbb számvevőséggel levelezett. A politikai hatóságok személysete és hivatali szükségletei Ügyében a főkormányzóság a cs* kir. belügyminisztérium alá tartozott* A középfokú közigazgatási szervek az 1851-1853. évek közötti időszakban az un. kerületi kormányzatok /Bistrlchts-