Magyarországi és erdélyi központi kormányszervek szervezetének és működéseinek története 1526-1867 (Levéltári szakmai továbbképzés Felsőfok 7. Budapest, 1959)

Az abszolutizmus korának magyarországi kormányzata(1849-1867)

nevezte fel őket, és a kinevezéseket as uralkodó hagyta jévá* A tlszámtstli területeket csak 1349 őszén szervezték meg, miután az. ország fegyveres meghódítása befejeződött ás az uj katonai ás polgári kerülőtök beosztásának legfőbb jóváhagyása megtörtént * i - . . , _. ... | ,, Az Ü4f októberében kiadott "ideiglenes közigazgatási rendezet** amely Magyarország államigazgatása uj rendszerékek' alapelveit fektette le* a kerületi főbiztosokat kerülőti főispáni eimmol ruházta fal* Ugyanakkor azonban azzal* hogy miaden katenai kerületi paraacsmek mellé egy mial sztori MÉJÉIÉ /k*k* Mi&isterial ©emii«sir/ rendel t>. esőkként ette a főbislesek álláüám^k jelentőségétás végeredményben oBoknok as állásoknak a megsaftatetésát készítette elő* Az említett belügyminiszteri rendelet az addigi polgári" kerületeknél nagyobb közigazgatási kerületek szervizééit irta elő, katonai kerületek neve alatt* összesen 5 ilyen katonai kerületet szerveztek az országban, Pest, Pozsony, Sopron, Kassa és Nagyvárad székhellyel, A katonai kertlet kezigazgatásának a vezetése és kifelé való képviselete a katonai kerületi parancsnok kezében volt* Az ő feladata volt a közrend és nyugalom fenntartása, a kerületre vonatkozó rendeletek koszátétel©, a nemzetiségek alkotmányos jogainak vedelnie, a kivételes ál* lapotból er^áő rendelkezések végrehajtása, s különösen az állam biztonsága elleni vétkek megbüntetése, továbbá Időszaki lapok megjelenésének engedélyezése tfs a sajté ellenőrzése* A folyó polgári ügyek intézésére s a szervezési reformok végrehajtására a katonai parancsnok mellé miniszteri biztost rendeltek, aki az ügyek Intézéséért a teljhatalmú császári biztosnak /©erisgeraek/ és a belügyminiszternek volt felelős* Hatáskörébe elsősorban a bélágyi resszortba tartózd ügyek kerültek* A kerületi parancsnokok polgári ügyekben peringer utján leveleztek a minisztériummal* A melléjak rendelt miniszteri biztossal állandó érintkezésben kellett lenniük, szükség esetén értesíteniük kellett őt a hadsereg főparancsnokátél kapott rendeletekről* viszont a miniszteri biztosnak is állandóan tájékoztatni kellett a parancsnokot a közigazgatás folyásáról s tudomására hozni a minisztériumtól vagy a császári biztostól kapott utasításait* A miniszteri biztosok hatásköre idővel erősen megnőtt* 165© márciusában Bach - Ser inger javaslatára - ugy doiLtott, hogy a megüresedett és a jövőben mégüresedő kerületi főispáni helyeket ne töltsék be, hanem a miniszteri biztosok vegyék át az ilyen kerületek közvetlen vezetését* Ilymédoa a katonai kerületi parancsnokságok és a miniszteri biztosok %Mzvetlen kontaktusba kerültek as alsóbb szervekkel* Be a miniszteri biztosságok sem voltak hosszú életűek* A katonai rezsim megszüntetése és a polgári közigazgatás kül$nválasztása tovább haladt előre* s&y ilyen további lépést jelentett az 1830* szeptember 8-1 legfelsőbb elhatározás a magyarországi politikai közigazgatási hatóságok uj szerkezetéről, amely az országot közigazgatási tekintetben öt vidékre /kerületre/ osztja s ezek közigazgatásának vezetését és kezelését es*~kir. kerületi főispánok kezébe teszi le* gz a gyakorlatban a miniszteri biztos-