Magyarországi és erdélyi központi kormányszervek szervezetének és működéseinek története 1526-1867 (Levéltári szakmai továbbképzés Felsőfok 7. Budapest, 1959)

Az abszolutizmus korának magyarországi kormányzata(1849-1867)

m £0, a késaégi ig«sgfttás alél. és közvetlenül a járási hatéság alá jreatelhföM* Aü alapelvek kilátásba helyesik, hogy a megyei és ersságes k&tÉságek mellé a nemesség, a földbirtok és az ipar iaépviselőiMl alakított tanácsadó bizottmányok fognak állíttatni, s hogy iiyea t&nácskozmáayekra az érdekelteket koronként a járási hitéságok is összehívhatják* áz 1848-i polgári forradalom után a feudális abszolutizmus kormányzati módszereinek állandó jellegű alkalmasását nem lehetett elvileg indokolni* Bach belügyminiszterségének egész ideje alatt « már csak önigazolásképpen is - arra törekedett, hogy as alapelvekben is megígért -werayágkénviseleteket

" létrehozza* á« ezek megalakítására inmBSBSSm telyvesitétl ílmiateztori keafereaela elfogadta, a császár azonban nem hagyta jóváMagyar szemmel e korszak történetében a függetlenségi eszme és a birodalmi eszme küzdelmét szekták látni* ősszbirodalml vonatkozásban azonban A korszak dinamikájának önnél általánosabb eré-ellentétpárja nyilvánul meg: az abszolutizmus és önkormányzat erőinek küzdelme* A rendszer anakronisztikus voltára jellemző, hogy kiépítette a polgári jellegi államok.modern igazgatási apparátusát, s ezt a feudális abszolutizmus módszerével igyekezett kormányozni. Az államigazgatás feladatai az 1848 előttiekhez viszonyítva igen nagy mértékbea megnőttek és differenciálódtako AZ állam veits át a törvényhatóságok funkcióinak jelentékeny részét* ganék következtében egy a magyar történelem folyamán addig még nem látott, egységes és bonyolult, abszolutista erőszakszervezet jött létre. Ez az Igazgatás az egységesség mellett a szakszerűség elve alapján épült ki: bár alsó fokon a különböző kormányzati ágak összeolvadtak,.és legfelsőbb sslatsa is egyesültek, középső fokon a szigorú szakosítás jutott érvényre* így elválasztották a közigazgatást az igazságszolgáltatástól. A törvényhatóságok fontos funkcióinak államosítását jelentetté a rendőri és csendőri szervezet kiépítése* AZ államapparátusnak olyan, un* funkcionális feladatkörei /pl. statisztika, költségvetés, számvitel/, amelyek az állami beavatkozás egész területére, egy bizonyos szempontbél terjednek ki. ebben a korszakban önállósulnak, vagy nyomok nagyobb fontosságot* A statisztikának az ad nagyobb jelentőséget , hogy a kormányzat számára az állami magánvagyon jeleatősége csökken éa a közjogi jövedelemforrások jelentőaége nő, az államnak tehát fokozott érdeke az állampolgárok gazdasági erejének fejlesztése és a népgazdaság erőinek nyilvántartása. A költségvetés ekkor tágul ki az egész államháztartás költségvetésévé, s ez, mint a leglényegesebb kérdés, a birodalmi tanács elé kerül* Az állami számvitelt ébh>m az időbea egységesitik* Ilyen funkcionális feladatkör tulajdonképpen a szűkebb értelemben vett pénzügyigazgatás is, amely az állami bevételek újonnan megnyitott forrásai következtében ebben a korszakban épül ki modern szervezeti formákban, válik a kamarai Igazgatás egyik ágából tulajdonképpeni pénzügyigazgatássá* Az abszolutizmus korának államapparátusa felülről lefelé épült ki, s azon a ponton, ahol elérkezett magához a néphez, ahol az állam saját erejéből már nem tudott működni, beleüt-