Magyarországi és erdélyi központi kormányszervek szervezetének és működéseinek története 1526-1867 (Levéltári szakmai továbbképzés Felsőfok 7. Budapest, 1959)

A forradalom és szabadságharc kormányzata(1848-1849)

1848 augusztusában már -:4t osztálya volt* £ szabadságharc kibontakozásával a minisztérium jelentősége egyre nőtt. Megszűnvén a sorkatonaság és a nemzetőrség közötti különbség, 184S decemberében a hadügyminisztérium magába olvasztotta a miniszterelnökségen belül szervezett ^emsRstőrségi haditanácsot* Ugyanakkor gombos ezre les uj osztály-szervezetet állított fel. lanek alapján a minisztérium a következő osztályokra tagolódott* elnöki, katonai, táborkari, tüzérségi é& felfegyverzési,, ujensosásl és pétlovas ^1, polgári sazdászati, igazságügyi, egészségügyi, tábori lelkészi és nemzetőrségi osztályckraoXzek az esztályok mindvégig működni tudtak, Debrecenben számuk meg Is szaporodott. A Szemere-kormányban a hadügyminisztérium á nemzetőrség! ügyeket a belügyminisztériumnak adta át, Mészáros 1849 májasában történt lemondása után a minisztérium vezetését öörgey Artúr vette át, Szegeden július 14-én Aulich Lajost nevezték ki miniszternek. í g/ A kormánybiztosok 1848/49« évi minisztérium munkáját az orazág különböző részébe küldött kormánybiztosok segítették, feladatuk a rend biztosítása, a honvédelem, a hadellátás szervezése volt, Együtt kellett működniük a polgári és a katonai hatóságokkal. Sgyes kormánybiztosokat szűkség szerint teljhatalommal ruháztak fel..