Magyarországi és erdélyi központi kormányszervek szervezetének és működéseinek története 1526-1867 (Levéltári szakmai továbbképzés Felsőfok 7. Budapest, 1959)
A feudális felvilágusult abszolutizmus magyarországi kormányzata(1780-1848)
ban csak 1793-®am került sor./ Helyreállította a II. József idegében felszámolás alatt állá országos biztosságot is, betöltötte az igazgatói, aligazgatói és a megüresedett kerületi biztosi tisztségeket* A kormányszékek belső ügymenete azonban egészen 1848-ig lényegében a IX. József rendeleteiben megállapított keretek kőzött maradt, fennmaradtak a II. József által a kormányszékek munkájának könnyítésére létrehozott s felügyeletük alatt álló szakhivatalok is. Bzek a következők voltaksas 1782-ben a helytartótanácsban felállított könyvvls sgáló hivatal| amely a &éesi cenzúrabizottság könyvjegyzékeInak aíipjáa átvizsgálta a külföldről behozott könyveket s később kéziratok cenzúrázásával is foglalkozott. Az 1786-ban szervezett országos főorvosi /protomeáicusi/ hivatal» amelynek vezetőbe az orvosképzés ©llenőrzésével, a-menhely1 betegek ellátásának kérdéseivel, a járványok és áliatvészek leküzdésével, a megyei és városi orvosok jelentéseinek, valamint a gyógyszertárakról és gyógyszerekről készített j@löntéseknek a felüiYizsgálásával foglalkozott, s a helytartétanáesnak minden egészségügyi kérdésben szakvéleményt a£ott a jjz 1788-ban szervezett vízi- és építészeti Igazgatóság , amely a kamarai és alapítványi birtokok, .valamint aTmegyék.éa városok építkezéseit a a területükön folyó ut- és hídépítést, folyóssabálycsást, csatornázást irányította, ellenőrizte a esőkben az Ügyekbon mind a helytartótanácsnak, mind a kamarának szakvéleményt adot^. Lipót utódának, 1. Perencaek hosszú uralmára a haladástól, váltósaitól való félelem nyomta rá a bélyegét. £z a minden újítástól tartózkodó, a meglévő állapotok konzerválás' siára irányuló kormányzás természetesen kihatással volt az ország főhatóságainak életére is, gátolta egészséges fejlődésüket, korszerűbbé válásukat. Uralkodása alatt lényeges változások nem Is történtek a kormányszékeknél, inkább csak hatáskörük nétó kiszélesítésére került sor. A kancellárlát felhatalmazta az uralkodó, hogy a király nevében országos és hetivásártartási privilégiumokat adjon, bizonyos állásokat /a kancelláriai fogalmazói és ennél kisebb állásokat, a katolikus iskolák és akadémiák professzori és tisztviselői állásait stb./ maga töltsön be, az alsóbb hatóságoknak instrukciót adjon, minden ösztöndíjat odaítéljen és minden alapítványi helyet - a feréziánum és a bécsi konviktus kivéte!4vel - betöltsön stb. Hasonlóképpen bővítette a helytartótanács intézkedési jogát is a helytartótanács számára 3.8 öl-ben kiadott uj iastruk óléban* felhatalmazta, hogy maga adhasson engedélyt a 3000 forintot meg nem haladó sürgős vizi- és útépítési munkákra a felemelt séáralap terhére s a megyék 3000 forintnál nem költségesebb, a házipénztárból fizetendő építkezéseire, maga döntsön a mester- és polgárfelvételi panaszok ügyében, s még több kérdésben olyan rendelkezéseket hozott, amelyek csökkentették a királyhoz küldendő előterjesztések számát. Az uj utasítás a helytartótanács szervezetén, személyi státusán nem változtatott, #z továbbra is az 1722*23« évi törvénycikkek rendelkezései szerint maradt. Kiterjesztette azonban a király
