Magyarországi és erdélyi központi kormányszervek szervezetének és működéseinek története 1526-1867 (Levéltári szakmai továbbképzés Felsőfok 7. Budapest, 1959)

A feudális felvilágusult abszolutizmus magyarországi kormányzata(1780-1848)

'-léjét szüntette meg olymódén, hogy 1782« májue 17-i rendeletével eltörölte a bécsi általános udvari, kamarát és a magyarországi s erdélyi kamaraügyeket a magyar kancellária, az osztrák és a cseh tartományok kamarai ügyeit pedig a eeek-esztrák kancellária legfőbb irányítása alá helyezte. /Hhatározta ugyanekkor a magyar kamarának a helytartótanácsba való beolvasztását Í8, ensek megvalósítására azonban - mint látni fogjuk - csak később, 1785-ben került sor*/ Néhány hónap múlva, 1782, aug. 14-i rendeletével p*dig egyesitette a magyar udvari kancelláriát az erdélyi kancelláriával* Bzek az intézkedései, melyeknek meghozatalában 5t egyedül az igazgatás jobb megszervezésének szemontja vezette, egyben a magyar rendek két régi sérelmét - a ácsi udvari kamarának a magyar kamarára való befolyását a Erdély és Magyarország egyesítésének halogatását - is orvosolták. /A bécsi udvari számvevőség felügyelete a magyar pénzügyek felett azonban továbbra is megmaradt./ Minthogy e rendelkezések következtében a magyar kancellária hatásköre kibővült, és feladatai megsokasodtak, as uralkodó egy második alkancellárral és négy tanácsossal nevelte tisztviselőinek létszámát. Könnyítést jelentett a kancelláriák számára az is, hogy bizonyos fr$yek Intézésére udvari bizottságokat, ill. hivatalokat létesített as uralkodó. Szék a következők voltak

s az 1782-ben szervezett egyházi áa tanulmányi bizottság, az.1784-ben felállított kegyes alapítványi bizottság, az 1782-ben átszervezett építészeti igazgatósás és a harmincad- és vámügyi igazgatóság. /SSegsíEÜnt viszont 1783-ban az udvari postaügyi főbizottság, s a postaügyek főfelügyelete szintén a kancelláriák feladata lett./ A% említett bizottságok elnökei ós tagjaik nagyrésze a magyar és g ceen-osztrák kancellária tanácsosa volt, rajtuk kivüí ionban külső szakemberek /pl. a tanulmányi bizottságnak a bécfel egyetem tanárai/ is tagjai voltak. /A bizottságok elé tartozó ügyekben érkező iratokat a magyar,_i11« a caeh-osztrák kancelláriában iktatták s osztották kí azokra a tanácsosokra, akáif; az illető bizottságnak tagjai voltad. Javaslatukat a bizottság megtárgyalta és elfogadta, vagy megváltoztatta. A bizfittságokaak a magyar és erdélyi ügyekről vezetett jegyzőkönyvét a magyar, a cseh-osztrák ügyekről vezetett jegyzőkönyvét pedig a cseh-osstrák kancellár vizsgálta felül és mutatta be végső jóváhagyásra az uralkodónak,, A jóváhagyott jegyzőkönyv alapján azután az illető kancelláriában készítették el a kiadványt. /Az építészeti, s a harmincad- és vámügyi igazgatóság tisztviselői azonban nem a kancelláriák tanácsosai közül kerültek ki, esek az igazgatóságok külön hatóságok voltak a kancelláriák főhatósága alatt./ Az orsság legfőbb kormányszékének, a magyar kancellárianak az étszervssése után II, Jó-ssef a helytartó|anáoa rendezését tűzte napirendre, mert ennek működésével nek volt megelégedne, A helytartótanácsra ugyanis II* József nagyszabású reformjai: a tolarancía-ediktum végrehajtása, a katolikus egyX vagyon felmérése, a papnevelés átszervezése, a lelkészség gek rendezése, rendházfeloszlatások, a tanulmányi alap kihelyezett tőkéinek visszavétele stb* óriási munkát róttak s ezt nem tudta az uralkodó által kívánt ütemben végezni* /A munka növekedését mutatja, hogy mig az 1770-es években évente átlag