Magyarországi és erdélyi központi kormányszervek szervezetének és működéseinek története 1526-1867 (Levéltári szakmai továbbképzés Felsőfok 7. Budapest, 1959)
A feudális abszolutizmus kormányzatának kiépülése magyarországon(1960-1780)
A beérkezett leveleket, kórvényeket és fölterjesztéseket a titkárok először a fejedelemnek mutatták be /a későbbi években a hót előre meghatározott napjain/, aki maga utalta azokat, elintézés céljából, a megfelelő helyre: a kérvényeket rendszerint a Consiliumhoz, a leveleket, felterjesztéseket valamelyik kancelláriai titkárhoz; a legfontosabb és legbizalmasabb ügyeket az intimus secretarius vagy maga Rákóczi tartotta kezében. A kórvényeket a Conslliumban való tárgyalás során - a határozattal együtt - kivonatosan jegyzőkönyvbe vezették /Protoeolla instantlarum/, majd rátisztázták hátlapjukra a döntést s ugy vitték Rákóczihoz aláírásra* A levelek és fölterjesztések előadói szükség esetén a fejedelemmel folytatott megbeszélés után készítették elintézéseiket, A letisztázott leveleket elküldés előtt sokszor még külön leveleskönyvekbe vezették, ezek a könyvek 1705-től - bár nem egészen következetesen - tárgykörök szerint különültek el egymástól; Bellica, Oeconomiea, Transsylvanica, Collationes-rationes«instruciones-deereta-patentes. Bizalmas leveleiről maga a fejedelem vezetett másolati könyveket. A kiváltságtények egy részét adománykönyvekbe iktatták. e/ A Kas dasáKi irányítás központi szervei •Sa—^fcnJI.B i m——Jii——— •'" MII» ii •—**—°———••— 111 A fölkelés első éveiben az ország helyi gazdasági szerveit egyedül a fejedelem és kancelláriája, 111, a fejedelem körül működő Tanács fogta össze. A szócsónyi gyűlés feladata volt, hogy az utóbbiak tehermentesítésére külön Gazdasági Tanácsot állítson fel. /suae serenitatis principális, necnon confoederatorum inclyti regni Hungáriáé statuum et ordinum Oeconomicum Oonsilium/. £ Tanács tényleges működése 1705 végén indult meg Besztercebányán. Alapfeladatául az utasítás az ország gazdasági Ügyeinek intézését, a hasznok növelését, a fegyveres sereg ellátásáról való gondoskodást jelölte ki. Jelentéseit, véleményeit a fejedelemhez kellett fölterjesztenie; feladata volt a jövedelem ellenőrzése, számontartása, összeírása, az országos gazdasági ügyvitel ellenőrzése is. 1707 júniusában, mikor az ország területének túlnyomó része a fölkelők kezén volt, a jobb megszervezés érdekében szükségesnek látszott a Tanács decentralizációja. Az ónodi gyűlés határozata értelmében a központ továbbra is Besztercebánya maradt, de Eperjesen "Administratio Eperjesiensis Consilii Oeconoialel M elnevezéssel olyan szervet állítottak fel, amely az elnök közvetlen irányítása alatt, az anyahivatallal szinte egyenrangú társként működött, sőt az év folyamán a Consílium funkcióit hovatovább teljesen átvette* 1708-tól - bár beadványok egy ideig még Besztercebányára is érkeztek - a számvevőhivatalon kívül ténylegesen már csak Eperjesen volt ügyintézés. Az eperjesivel párhuzamosan szervezték a dunántúli /szombathelyen és Sümegen székelő/ adminisztrációt, amely 1707-1708 között működött. 1704-től maradt nyoma a nagyszombati adminisztráció, valamint a kőszegi "dicasterium" fennállásának.
