Magyarországi és erdélyi központi kormányszervek szervezetének és működéseinek története 1526-1867 (Levéltári szakmai továbbképzés Felsőfok 7. Budapest, 1959)
A feudális abszolutizmus kormányzatának kiépülése magyarországon(1960-1780)
ban* 1 két átábbi bizottság ügyvitele és iratkezelése elkülönült a liélytartőtaaáes agyéb teendőitől, a tartományi biztossággal együtt lényegiben előfutárai voltak az 1784-ben bevezetett ügyosztályi rendszernek* A bigottságoki illetve előadok javaslatai alapján hozott tanácsi cUS&té^ek értelmében a titkárok, illetve a fogalmazok készítették el a fogalmazványt* A fogalmazványokát 1768-ig az irodaigazg^to, 1769 éta az előadok, illetve az elnök nézte át, A jóváhagy-^ fogalmazványt az elnök, az irodaigazgató, illetve az előadó éB a titkár irták alá* A fentiekben a tanács, a bizottságok, az"előadók, a titkárok munkáját; ismertettük* Az alábbiakban röviden vázoljuk, milyen munkát végeztek az ügyintézés folyamán az irodában levő segódhivatalnokok, illetve a segédhivatalok* • A segédhivatalnokok közül a legfontosabb munka a lajstromozóra, illetve Illata-iára, az irattárra hárult* A lajstromozó őrizte a helytartótanács pecsétjét, az ő feladata volt az iratok rendbentartása, segédletek készítése* Ő kölcsönözte ki az iratokat, készített azokról másolatokat. Az 1754. évi reform értelmében az irattár az iratokat csak év végén vette át; a folyó ügymenet; iratait addig a kiadóhivatal kezelte, s az készitett hezzá lajstromokat is, kivéve a királyi leiratokat, amelyeket rögtön az irattár lajstromozott* A kiadóhivatalban tisztázták le a jóváhagyott fogalmazványokat, innen küldték el a kiadványokat, s 1753-*<?1 1780-ig - amint emiitettük - a lajstromkönyveket is itt kószitettók. A kiadóhivatal az iratokat a lajstromokkal együtt minden óv végén az irattárnak adta át* Az iktatást a helytartótanácsnál 1769-^ben vezették bé, s ekkor jelent meg az uj hivatalnok, az iktató. BlŐzőleg az iratokat az ircdaigazgató foglalta jegyzékbe. A helytartótanácson belül bizonyosfoku önállósággal rendelkező számvevőség vizsgálta felül a törvényhatóságok hadiadó számadásait, a lelkészpánztári számadásokat, az országos pénztár jelentéseit és a gondnok /a lajstromozó/ számadásait, ezenkivül a különféle alapítványok, a tartományi biztosság, zálogházak, kórházak stb. számadásait. A számvevőség emellett gazdasági ügyekben a helytartótanács véleményező közege is volt. Meglehetősen önálló ügyvitellel és külön irattárral rendelkezett. e/ gén zügyj& azgatásl szervek A bécsi abszolutizmus az 1680-as években visszaszerzett /neoaquistica/ területeket a hóditás jogán /iure belli/ a királyi kincstár kizárólagos tulajdonának tekintette, s ámbár elvben még az 1672-i magyar kamarai -instrukció is elismerte a magyar kamara illetékességét a koronára visszaszálló ország-
