Magyarországi és erdélyi központi kormányszervek szervezetének és működéseinek története 1526-1867 (Levéltári szakmai továbbképzés Felsőfok 7. Budapest, 1959)

A törökkori királyi magyarország kormányzata(1526-1690)

és testületi hatóságot s^ervast$k meg, kassal székhellyel: a szepegi fatal

at* jk& ni kamara hivatalszervezetileg és ügymenetét tekintve~~PÍI jesen a pozsonyi mintájára épült fel, s ebben a formában működött a XVII. század elejéig. A kamaraelnök vezetése alatt 3, később 4 tagú tanács intézte az Ügyeket, alattuk, ha nem is mindjárt, de az 1570-es években a pozsonyihoz hasonló Jellegű és létszámú segédhivatalok fejlődtek ki ja titkár vezetésével az iroda, továbbá a pénztár, a számvevőség /ez utóbbi német és latin osstályra oszlott/ és az irattár. A kamara hatásköre az egész "felsőmagyarországra" kiterjedt. AZ országrésznek csak nyugati határa volt állandó /Szepes-Sömc»r-&ishont-B©rsed m* nyugati határa/, mig délfelől a török előrenyomulás /különSsen Sger eleste 1596-ban/, délkelet felől a királyságnak János Zsigmonddal, majd az^erdólyi fejedelmekkel folytatott harcai gyakoroltak hullámzást a határ alakulására* Sssen a területen belül a kamara gyakorolta a kincstári jogokat, tehát ígaiigatta az ide eső összes jövedelmi ágakat, kezelte a jövedelmeket és ellenőrizte a kamarai hivatalnokokat. A főbb igazgatási ágak: harmincadok, bányák /a sóvári sóbányák, a nagy- és felsőbányai aranybányák, majd a XVII. század második felében a siomolnoki résbányák/, nemesérc-monopólium, pénzverés, kamarai bi:r«okok, a királyi jog érvényesitóse a fiskusra szálló birtokoknál, szabad királyi városok, tizedbérlet, sóhivatalok stb., valamint a XVII. század közepéig a hadiadó kezelése, ha azt az országgyűlés a kamarára bizta* Mindezek megfelelnek azoknak a feladatoknak, amelyeket a magyar kamara is ellátott, közvetlenül ^Alsómagyarországra

rl nézve. A szepesi kamara feladatköre azonban egy lényeges vonatkozásban bővebb is volt, mint a magyar kamaráé, sőt működésének súlya éppen ide esett: a felsőmagyarországi végvári rendszer részbeni pénzügyi ellátása és ellenőrzése /azért csak részben, mert a kamara jövedelmei ahhoz nem voltak elegendők, hogy az egész hadiellátást fedezzék/, a végvárak megerősítése, a katonaság ellátása, a hadianyag beszerzése, bizonyos őrsegek zsoldfizetése, s az ezekkel kapcsolatos sokoldalú pénzügyi és szervező munka nehezedett a hatóságra, egyszóval a hadügy közigazgatási és pénzügyigazgatás 1 vonatkozásai. Éppen ezért állandóan a legszorosabb együttműködésben állt a felsőmagyarországí főkapitánnyal ós a katonai szervezettel. Mindezeken tul az ország akkori központjától, Pozsonytól távol még inkább, mint a magyar kamarára, ránehezedtek az országrész általános polgári közigazgatási feladatai is. A szepesi kamara elvben a magyar kamara alá rendelt hatóság volt kezdettől. A gyakorlati helyzetet azonban két vonatkozás határozta meg: a magyar kamara egyre kevésbé tudott bele folyni a távoli országrész bonyolult pénzügyi és közigazgatási ügyeibe, másrészt a bécsi udvari kamara részéről kétségtelenül már a XVI. században érvényesült az a törekvés, hogy a közjogilag körülbástyázott magyar kamarától függetlenül az uj hatóságot közvetlen függésbe vonja, annál is inkább, mert az szorosa a hadüggyel kapcsolatos teendőket is ellátott. így a XVI. század 70-es éveitől a szepesi kamara valóban egyre függetlenebbé válik a pozsonyitól, Pozsonyt megkerülve közvetlenül az udvarral áll kapcsolatban, s gyakorlati hatáskörében, működésében a magyar kamarával csaknem egyenrangú hatóság.